Első írásos feljegyzés az egyházközségről az 1332–1333. évi pápai tizedjegyzékben található. Az akkori Dolnának István mint a Keresztelő Szent János templom papja szerepel. 1495-ben a falu neve már Delne formában fordul elő. 1591-ből is fennmaradt plébánosa neve: Árkosi Mihály. A jelenlegi, magányosan álló Keresztelő Szent János templom a 15. század közepe és vége között épült. Mint Csíkcsicsó, Csíkpálfalva és Csíkdelne közös temploma szolgált egészen 1783-ig, amikor Csíkcsicsó különálló egyházközség lett Zöld Péter delnei plébános idejében. Ettől kezdve Csíkdelne és Csíkpálfalva alkot egy egyházközséget, amelynek közös papja, közös temploma van Delne székhellyel. A két község közti viszony nem plébánia és filia viszonya, hanem inkább társegyházközségi, megközelítőleg ugyanannyi lélekszámmal és egyforma lelkipásztori ellátással. Csíkpálfalva 1567-ben ezen a néven szerepel a regestrumban, nincs temploma, csak kápolnája. Jelenlegi temploma 1943–1949 között épült, és 1949. június 12-én szentelte fel Márton Áron püspök. Delnén is már a 15. században felépült egy kápolna Úrkápolna néven, melynek sokáig úgy tudták, hogy nincs patrónusa, így búcsúját sem tartották meg bő 200 éve. A falu templomaként számontartot Úrkápolna búcsúja a Főegyházmegyei Hatóság (1113/2020.) engedélyével 2021-től Úrnapján van, hiszen az Oltáriszentség tiszteletére lett felszentelve.
Postacím:
537231 – Delnița, nr. 148., com. Păuleni-Ciuc, jud. Harghita
Tel.:
0266-333.723
Szolgálatot teljesít
Kántor: Antal IldikóÖrökös szentségimádási nap: április 29.
Szentmisék: hétfőn Delnén 08 órakor, kedden Pálfalván 18 (télen 17) órakor, Csütörtökön Delnén 18 (télen 17) órakor, pénteken Pálfalván 08 órakor. Szombaton reggel 08 órakor Delnén és 09 órakor Pálfalván. Vasárnap: 09:30 órakor Pálfalván, 11:00 órakor Delnén van szentmise. Nyári időben a Szent János anyatemplomot használják. Minden hónap harmadik vasárnapján délután családosok szentmiséje is van 18 (télen 17) órakor, Youtubon minden szombat este 18 órától Vasárnapi gondolatok 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.