Hidegség

Története szorosan kapcsolódik a Gyimesközéplokéhoz. 2006. augusztus 1-től lett önálló egyházközség, amellyel a hívek több évtizedes álma vált valóra. Gyimesközéplok legnagyobb és leghosszabb völgye Hidegség. Bár Hidegség völgyében két kápolna is épült: Bándpatakon 1927-ben és Bükkhavason 1925-ben, rendszeres vasárnapi és ünnepnapi szentmisét csak Kiss András plébános idejében kezdtek tartani. Addig a hívek jelentős része a gyimesközéploki bűnbánó Mária Magdolna-templomba járt nagy áldozatok árán, leginkább gyalog, 10–15 km távolságból. Az intenzív lelkipásztori munka 1974-től kezdődött, amikor Gyimesközéplok segédlelkészt kapott. Így Hidegségen is két helyen rendszeres misézés volt vasár- és ünnepnapokon, hétköznapokon két alkalommal, valamint rendszeres hitoktatás. A hívek lelki élete is kezdett megváltozni. Továbbra is probléma maradt a nagy távolság és a rossz utak. Ennek megoldására született az az elhatározás, hogy a pasztorációs munka jobb végzéséért legyen két önálló plébánia. 1999–2000-ben templomot építettek, majd 2003–2006 között új plébániát. Az új egyházközség Szent István király nevét viseli, most már a hívek nagy örömére – helyben lakó pappal.
A nagy távolságok miatt 7 óvoda működik 162 gyermekkel, továbbá négy 1–4. osztályos iskola 152 gyermekkel és két 5–8. osztályos iskola 107 gyermekkel. 5–8. osztályos gyermek több van, de 5. osztálytól elég sokan a Gyimesközéplok-megállói Mailáth Gusztáv Károly iskolába járnak, ezért van Középlokon 5. osztálytól párhuzamos osztály. Újabban 5. osztálytól a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum keretében működő általános iskolába is járnak gyermekek. 2008 novemberétől a plébánián délutáni foglalkozás is van 22–24 gyermekkel, ez saját kezdeményezés a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásával. Timár (Gábor) Beáta nevelőnő irányításával működik. Szintén a nagy távolságok miatt a plébánián berendeztek egy orvosi rendelőt is Csillag Péter vállalkozó támogatásával.