Az 1567-es évi regestrumban mint Szereda része szerepel. 1690-ben Sögötnek írták, 1725-ben Sögötfalvának. Utoljára Csíkszereda filiája volt. Korábban Szentlélekhez tartozott. A közösség temploma a Mikó család buzgóságából a 18. század vége körül épült, egyesek, gótikus stílusa alapján, a 15. századra teszik építési idejét. Ugyanerre utal a csíksomlyói kegyszoborral egykorú Mária-szobra is, amely 1510–20 körül készült. Szárnyasoltára is a 18. századnál korábbi, erről tanúskodik 1673-ból származó felirata: „A. D. 1673 die 3 Apr…” A főoltár felső részébe beépített Szentháromság-kép is régebbi, mint a szárnyasoltár. A Mikó család 1707-ben csak bővítette a templomot. 1990-től lett önálló plébánia.
Postacím:
530123 – Miercurea Ciuc, str. Jigodin, nr. 11.
E-mail:
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: április 19.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.