Ditró

Az 1567. évi regestrumban Ditró már 26 kapuval szerepel. Ha ezt vesszük alapul, akkor Ditró 15. századbeli település lehet. A régi iratokban, oklevelekben Ditró 1567-ben Gytró, 1602-ben Gitró és 1710-tól Ditró névváltozatokkal szerepelt, 1758-tól pedig Gyergyó-Ditró néven. Legújabb neve: Ditró. Ditró lakossága zömében római katolikus. Már 1500-tól önálló plébánia volt, majd Szárhegy filiája lett. 1711. május 30-tól voltak anyakönyvei, ami azt bizonyítja, hogy ekkor vált külön a szárhegyi egyházközségtől. A kistemplom építése ideje nem ismert. A 13. században valószínűleg kápolna jellegű lehetett, amit később átalakítottak. Tornyát 1653-ben kezdték építeni. 1756–57-ben sor került a templomhajó kibővítésére. A főajtó kőrámáját a régi faragott kövekből állították össze. A cinterem várfalszerű kerítéseinek hátsó részén két bástyatorony emlékeztet a régmúlt időkre. A főoltáron Alexandriai Szent Katalinnak, a templom védőszentjének oltárképe található. A 19. század második felére ez a templom már szűknek bizonyult a közel 6000 lélekre gyarapodott katolikus közösség számára. A közösség képviselőtestülete 1891-ben úgy döntött, hogy új templomot építenek. Erre a célra a közbirtokosság javaiból 950 hold erdőt bocsátottak az egyházközség rendelkezésére. A templom 1908–1913 között épült Takó János plébános vezetésével. Az egész medencében a legnagyobb, kéttornyú, neogótikus templom hossza 56 m, szélessége 23 m, toronymagassága 73 m. Főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. Ezek a szobrok Jézus Szent Szívét, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, és a helyi szobrászművész, Siklódi Lőrinc alkotásai. A hatalmas csillárokat vasúti sínek tartják. A gazdagon színezett ablakok a 12 apostolt ábrázolják. A monumentális építkezés végül 800 000 aranykoronába került, és gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök szentelte fel 1913. július 13-án, Jézus Szívének ajánlva.
 
Örökös szentségimádási napok:
Július 19. – Szent Imre templom
Október 9. – Jézus Szent Szíve templom
Október 20. – Szent Katalin templom