Első hivatalos írásos emlék az 1722-ből származó csonka anyakönyv. A terület már a 12. században lakott hely volt. Kezdetben Szentegyházával alkotott egy közös plébániát. A község sok nehéz napot élt át: fekvésénél fogva sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező katonai hadak útjába, akik állandóan zaklatták, zsarolták az itteni lakosságot. Emiatt a fejlődésnek indult község elpusztult. A falut Bocskai István (1604) telepítette vissza, főleg Csíkból, Gyergyóból, Háromszékről hozott családokat. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét is kapta, helyébe építették 1797-ben a mai templomot. 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa a kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsút engedélyezett Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. 1837-ben lett önálló plébánia, 1838-tól helyben lakó plébánosa lett. 1844–45-ben építette a község a temetői kis kápolnát, amelyet 2008-ban ravatalozóvá alakítottak át.
Postacím:
537030 – Căpâlnița, nr. 662., jud. Harghita
Tel.:
0752-905.417
Szolgálatot teljesít
Kántor: Csibi NorbertÖrökös szentségimádási nap: március 27.
Szentmisék: vasárnap 8,30 és 11 órakor, hétköznap 7 vagy 19 órakor 
Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.