Székelyvarság
Postacím:
537350 – Vârşag, nr. 349., jud. Harghita
Tel.:
0756-285.882

Székelyvarság

Szent Péter és Pál apostolok, plébánia
Szolgálatot teljesít
Kántor: Fancsali-Berkeczi László

Székelyvarság község Székelyudvarhelytől 36 km-re, 77 km2-en található. Több hegyi tanya alkotja. Az egész falu az erdőben fekszik a fák között. A falut az oroszhegyi lakosok hozták létre. A gazdák nyáron felmentek a havasba erdőt irtani, és az így keletkezett tisztásokon szénát szárítottak, valamint a szabadon maradt földterületet megművelték. Idővel egyre többen kezdtek télen is a havason maradni. Ahogy szaporodni kezdtek az ott lakók, szükségessé vált a lelkigondozásuk is. Az oroszhegyi plébános a nagy távolság miatt csak nagy nehézséggel tudta teljesíteni. Többszöri kérés után 1902-ben önálló plébániává szervezték Székelyvarságot. Még ugyanabban az évben nekifogtak a templom építésének, amit 1904-ben fejeztek be. Első plébánosa a Budapestről jött Németh Gellért volt. A mindenkori plébánosnak nagy nehézséget jelent a hívekhez eljutni, mert csak szekérrel vagy lóháton lehet közlekedni a hegyi tanyák között, ahol télen a hó több mint másfél méter magas. A falu lakói mind katolikus vallásúak, legtöbbjük 6-7 kilométerről vagy még nagyobb távolságról jár el a vasárnapi szentmisére. Élő vallási hagyományaik vannak. A harmincas években néhányszor kísérletet tettek arra, hogy eltérítsék a varságiakat a katolikus hitüktől és a magyar nyelvtől, de ez nem járt sikerrel sem akkor, sem később az ötvenes, hatvanas években.
Több rózsafüzér-társulat van a faluban, jelenleg három lelkiségi csoport működik. A vasár- és ünnepnapi, valamint a roráté szentmiséken szép számmal vesznek részt a hívek. A hívek sok áldozatot hoznak az egyházközségért. A gyakori viharok miatt sokszor kellett javítani az egyházi épületeket, de mindig áldozatkész lelkülettel járultak hozzá. 2001 és 2003 között a központi temetőben ravatalozó kápolna épült a hívek adományából. Derekasan kivették részüket a templombelső javításából, valamint a 2008-ban felépült új plébánia elkészítéséből. Jelenleg egy kápolna építését tervezik Sólyomkő tanyán.

Örökös szentségimádási nap: március 24.
Szentmisék: hétköznap 8 órakor, vasárnap és ünnepnap 9 és 11 órakor
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.