A szív békéjét, a jó Isten közelségét tapasztalhatták meg mindazok, akik szeptember 17-én elzarándokoltak a Madarasi Hargita csúcsára, az 1801 méteren felállított kereszthez.

Az egyszerű fakeresztet 31 évvel ezelőtt, 1985 őszén a madarasi hívek állították az akkori plébánosuk,  Szabó Lajos kezdeményezésére. A keresztet néhai Bálint Lajos kántor faragta. A csúcs 1991-től kezdődően búcsújáró hellyé vált, Szent Kereszt felmagasztalásának búcsúünnepét minden év szeptember harmadik szombatján tartják a madarasiak. Ez a búcsú a csíkmadarasiak harmadik búcsúja. Az első és legnagyobb Szent Péter és Szent Pál apostolok, templomuk védőszentjeinek ünnepe. A második Páduai Szent Antal ünnepe, amikor a falu határában levő kápolnához zarándokolnak a hívek.

A hargitai búcsús szentmise szép idő esetén a csúcson, kedvezőtlen időjárás esetén a Madarasi Menedékházban van.

Idén, akárcsak tavaly, hála Istennek, gyönyörű idő volt a Hargitán. A zarándokok egy része a keresztaljával 12 órakor indult a Menedékháztól a csúcsra. Útközben rózsafűzért imádkoztak és Mária énekeket énekeltek. Sokan a Hargita keleti oldalát megmászva, gyalogosan érkeztek a csúcsra. A szentmise egy órakor kezdődött, amelyet Balla Imre segédlelkész mutatott be a kereszt lábánál felállított szabadtéri oltárnál. A segédlelkész csíkmadarasi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen szolgál, és nagy örömünkre idén is vállalta a búcsús szentmise bemutatását.  Homilijában a keresztnek az emberek életében elfoglalt helyéről és az embereknek a kereszthez való viszonyulásáról elmélkedett, hangsúlyozva azt, hogy vigyázzunk, nehogy egymás keresztjeivé váljunk.

Hála és köszönet a gondviselő Istennek, hogy részt vehettünk ezen a felemelő szentmisén, együtt imádkozhattunk családjainkért, gyermekeinkért, közösségünkért.  Részesülve a szentmise kegyelmeiben, mindannyian erőt gyűjthettünk a mindennapok megpróbáltatásaihoz, és lelkileg felüdülve térhettünk haza otthonainkba.

 

Petres Zsuzsanna, Csíkmadaras

Vasárnap

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.