December 6-án parlamenti választások lesznek hazánkban. Az állam törvényhozó testületének megválasztása nem csak az Alkotmány által biztosított állampolgári jogunk, hanem valláserkölcsi kötelességünk is. Az Egyháznak Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot minden embernek. Az Evangélium üzenete egyaránt érvényes a társadalom, a politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: „…a társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...) amelyben az ember élete zajlik,  – hogy ott visszhangozza az Evangélium felszabadító üzenetét” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma 70. old.).

A négyévenkénti választások előtt katolikus hívőkként komoly dilemmával nézünk szembe. A különböző pártideológiai ajánlatok között sokan várnak arra, hogy valaki útbaigazítást, jó megoldást kínáljon. A Katolikus Egyház társadalmi tanítása túlmutat a liberális és konzervatív megosztottságon, ezért egyik politikai tábor sem tud megfelelni ennek. Tévhit vagy félretájékozottság bármelyik pártról azt tartani, hogy az megfelelően képviseli a katolikus szociális gondolkodást. A pártok egy része támogatja a hátrányos helyzetűeket, a migránsokat, a menekülteket, védi a környezetet, szembe száll a rasszizmus minden formájával, a pártok másik része ellenzi az abortuszt, az eutanáziát, védelmezi a hagyományos családmodellt. Az ilyen formában felosztott pártideológiákról nehéz megállapítani, melyik a „katolikusabb”. Természetesen a különböző értékek között az emberi élet védelmének kell elsőbbséget biztosítani, mivel az élet a legfontosabb jó.

Választásokkor talán leginkább a „hallgass a szívedre” mottót követjük, mert a politikát bonyolultnak és átláthatatlannak tartjuk. Ne feledjük, mit kérünk az Úr imájában nap mint nap: „Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” Az evangélium igéje végső soron az örök életre vonz minket, de reális földi átalakító hatással is jár. Ha mi, katolikusok nem veszünk részt legalább szavazataink leadása által a politikai folyamatban, bármilyen zűrzavaros is az, akkor megengedjük, hogy a katolikus társadalmi tanítás csupán jámbor elmélet maradjon.

Vegyük komolyan a választások fontosságát és betartva az egészségügyi előírásokat, menjünk el szavazni! Imádkozzunk bölcs belátásért és bátorságért, hogy megfontolt, jó döntést hozzunk, amelyet lelkiismeretesen tettre is váltunk, egyenként és közösen építve ezáltal is Isten országát.

Gyulafehérvár, 2020. november 17.

                                                                                                            † Gergely s.k. érsek

(részlet a XI./2020. érseki körlevélből)

Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.