Nagy László előadása a Katolikus Akadémián

A tudomány és a vallás részben hasonló témákkal foglalkozik: a világ, az élet, az ember eredete és jövője. Témái hasonlóak, sőt azonosnak mondhatóak, de teljesen más a módszerük a feltett kérdés vizsgálatára. Nagy László fizikus, egyetemi tanár december 12-i előadása azt a célt tűzte ki, hogy a nem fizikusokból álló közönségnek bemutassa: a tudományos világszemlélet és a vallásos hit nem állnak egymással ellenmondásban. Ez a tájékozottabbaknak nem meglepetés, ám a tudományos kérdések, újdonságokat nem követő, ugyanakkor elkötelezetten vallásos emberek egy része ma is azt hiszi, éles ellentét áll fenn a tudományos világ és az istenhit között. Az előadó célzott arra, hogy vita ma már talán csak a biológusok körében van, és néhány, különösen hevesen ateista tudóst leszámítva ma a természettudományok területén nincs olyan kutató, aki megrögzötten vallásellenes lenne, különösen azért nem, mert mára nyilvánvaló: tudományos módszerekkel sem állítani, sem cáfolni nem lehet Isten létét. – A szkeptikus olvasó erre legyinthet: akkor mire való erről előadást tartani?! Elsősorban azért fontos, mert egy mai hívő ember nem élhet úgy a világban, hogy nincs fogalma a tudomány mai álláspontjáról. Hiszen minden Isten melletti érve nevetséges lesz, ha avítt, lejárt, túlhaladott, a tudományos kutatások aktuális állásáról tudomást nem vevő nézeteket vall.

A fizikus szakterületéről vett sajátos, ugyanakkor a laikus közönség számára is követhető példákat mutatott be Nagy László, aki előadása egyik premisszájaként Niels Bohr állítását hozta: a világ tudományos és vallásos megközelítését komplementernek lehet tekinteni. A kvantummechanikai kutatások  „konyhájába” betekintést engedve arról szólt, tudományos módszerekkel sem számítható ki a jövő, s hogy helye van a véletlennek – vagy az isteni akaratnak: hogy melyiket választja az eredményeket értékelő ember, ez saját hitétől, meggyőződésétől függ. Ez pedig egybecseng azzal, amit a zsidóknak címzett levél is állít: a hit a nem látható dolgok bizonyítéka és a remélt dolgok biztosítéka (Zsid 11,1).

Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap