Lónyaitelep
Postacím:
335800 – Petrila-Lonea, str. Republicii, nr. 283., jud. Hunedoara

Lónyaitelep

Jézus Szent Szíve, oldallagosan ellátott plébánia
Ellátó plébánia:

1911-ben egy lakást alakítottak át kápolnává. 1912-ben megérkezett az első lelkész Csaby Gyula József személyében. Ekkor önálló plébániává vált. Addig Petrozsényből látták el. 1926–27-ben kibővítették a kápolnát a mai formájában, és ekkor kapta meg új titulusát: Jézus Szent Szíve tiszteletére. Korábban Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. Kezdetben a plébániai lakás céljára a bánya egy altiszti lakást bocsátott át. Az 1970-es évek derekán új lakást vásároltak, a mai plébánia kétharmadát. 2004-től a teljes lakás plébánia lett. Jellemző Lónyaitelepre is a Zsil-völgyi állapot. Sokan már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében telepedtek le. Az akkori háromszoros miniszterelnök nevét viselte sokáig a kolóniatelep, és viseli még ma is az idősebb generációk szívében: Wekerle Sándor. Mivel teljes önkényességgel betiltották a magyar iskolát, az anyanyelvüket beszélő gyermekek száma rohamosan csökkenni kezdett. Az utolsó helyben lakó plébános Vajda István volt. 1990 őszétől Petrilláról látják el.

Lélekszám: 260
Örökös szentségimádási nap: július 7.
Szentmisék: Kedden 8 órakor, csütörtökön 18 (17) órakor, első pénteken 18 (17) órakor, vasárnap 12 órakor.
Cikk
Az elvándorlók és menekültek világnapja évről évre arra hív bennünket, hogy a migráció összetett jelenségének különféle szempontjaira irányítsuk figyelmünket. A 112. világnap témája – „Akár csak egy is e gyermekek közül” – azokra a kiskorúakra irányítja figyelmünket, akik közvetlenül megtapasztalják az elvándorlást és a menekülést.
Cikk
2026. szeptember 29-én, kedden, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján ünnepeljük székesegyházunk búcsúját.
Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).