Alapítója Nagy Mózes gelencei plébános volt, aki az esztelneki/kantai iskolát is alapította. Esztelnek felső részében ősidők óta kápolna állt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Mellé Nagy Mózes telket vásárolt, és saját költségén egy kis házat épített fából. Első lakója P. Pálfi Ferenc volt 1676-ban. Később, P. Dóczi Imre idejében, fából építették az első kolostort, amelyet 1690-ben fejeztek be. A zárda melletti templom 1710–1729 között épült a régi Szent György kápolna elemeinek felhasználásával, valószínűleg a templom szentélye lett. Ezután a zárdát is újjáépítették kőből és téglából, ekkor nyerte el végleges formáját. A munka 1750-ben fejeződött be. Az esztelneki zárda kulturális központ volt. Gimnáziuma és bentlakása volt kb. egy évszázadon keresztül, ahol a környékbeli gyermekek tanultak és elhelyezést nyertek.
A hajdani Háromszéken itt volt az első állandó színház, ahol a tanuló ifj úság színdarabokat (iskoladrámákat) adott elő. A zárda a templommal együtt 1921. december 23-án leégett. Minden – az értékes könyvtár és a sok kézirat – a lángok martalékává vált. Az egykori négyzet alakú zárdának csak a keleti részét építették újra. A templomot, melynek falai még álltak, elhamarkodottan lebontották, majd a harmincas években a tornyot is. A régi zárdára egyedül az eredeti alakban fennmaradt kettős sekrestye emlékeztet, mely a zárda legrégibb része volt. 1690 táján épült, ma az ebédlő és konyha kapott helyet benne. Az égéstől megmenekült a 18. századi díszes sekrestyeszekrény és két faragott gerenda. Kerítésként áll még a templom északi fala.
Postacím:
527143 – Estelnic , nr. 163., jud. Covasna
Esztelnek, ferences zárdatemplom
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: november 14.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.