A zarándoklat, az útra kelés igénye ma is él az emberben. A 21. században, ismételten, a zarándoklatok reneszánszát éljük, külső utakra indulunk egy meghatározott szent hely felé, ugyanakkor egy belső utat is megteszünk önmagunk belső szentélye felé. Az út mindig találkozás: Istennel, felebaráttal, önmagammal. Nem egyszer Szűz Mária, Jézus Krisztus édesanyja segít, hiszen „Az Egyház halad a történelem teljessége felé. Megy Ura elé, aki elébe jön. De zarándoklásában – ezt menten ki is akarjuk emelni – ugyanazon az úton halad, amelyet Szűz Mária is megtett, aki a hit zarándokútját járta, és a Fiával való egységet hűségesen megőrizte a keresztig” – olvashatjuk II. János Pál pápa „Redemptoris Mater” kezdetű enciklikájában.

Máriát sokszor közel érezzük magunkhoz, zarándokútjainkat nagyon sokszor hasonlíthatjuk az ő zarándokútjaihoz, amelyek olykor nehezek, akadályokkal telítettek és homályosak. Ennek ellenére a nemzedékek boldognak hirdetik Máriát, a hit asszonyát, az isteni akarat elfogadóját, a termékeny anyaság példaképét. A sokaságból egy asszony Jézus felé fordulva boldognak kiáltja ki Máriát: „Boldog a méh, amely Téged hordott” (Lk 11,27). Az asszony kijelentése sokatmondó. Elsősorban ez a mondat Jézus édesanyjára utal, arra az asszonyra, aki szívvel-lélekkel hallgatott Isten szavára, és meg is valósította azt. Bennfoglaltan utal ez a mondat az Erdélyi Főegyházmegye pasztorális évére, amelynek keretében meghirdették a plébánia évét. A plébánia is hordja a híveket, és szüli az egyház számára, illetve a csíksomlyói kegytemplom mint pápai kisbazilika évszázadokon keresztül anyaméhként védelmezi a zarándokokat.
Ahányszor emlékezetünkbe idézzük a 2014-es pünkösdi búcsú mottóját, óhatatlanul eszünkbe jutnak szüleink is. Boldog az a férj és feleség, akik mernek az élet mellett dönteni. Boldog az a nő, akit Isten gyermekkel ajándékoz meg, akinek jövője van, aki megszépül, aki mer Isten akaratából édesanya lenni. A házasságkötési szertartás szövegeiben imádkozzuk, hogy a férj és a feleség életszövetségében, a tiszta, szent és termékeny házaséletben Isten gondviselése kettős ajándékot készít: „emberek születnek a földre, gyarapszik a világ és szépül” – így gyarapszik a nemzet, „a keresztségben pedig újjászületnek” – így növekszik az egyház.
Az idei zarándoklatunkat ajánljuk a legszentebb édesanya, Szűz Mária oltalmába, és kérjük közbenjárását, hogy hátat tudjunk fordítani az életellenes kultúrának, és felismerjük a jövőt, az egyedüli utat, az igazi megtérést, az igazi Krisztus-követést!
Csíksomlyói Segítő Szűz Mária, könyörögj érettünk!
 
A 2014-es pünkösdi búcsú programja
▪ Június 6., péntek: este 7 órakor nyitó szentmise, utána éjszakai virrasztás a kegytemplomban
▪ Június 7., szombat: szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor és este 7 órakor
▪ Június 7., szombat: délután fél 1-kor ünnepi szentmise a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál. A szentmisét bemutatja: nm. és ft. dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. Szentbeszédet mond: ft. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános.
▪ Június 8., vasárnap, pünkösd ünnepe: szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor
▪ Június 9., hétfő, pünkösd másodnapja: szentmisék a kegytemplomban reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor
 
Fr. Urbán Erik
csíksomlyói kegyhelyigazgató
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.