Csütörtökön volt Sarlós Boldogasszony napja, a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe. A kegyhely a pünkösdi búcsúról vált világszerte ismertté, a templom eredeti búcsúünnepe azonban július 2., Sarlós Boldogasszony ünnepe; az alkalomból 8 órakor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor tartottak szentmisét.
A szerzetesek éve alkalmából a 10.30-kor kezdődő szentmisét Jakubinyi György érsek mutatta be a kegytemplomba zarándokoló szerzetesek részvételével.
Sarlós Boldogasszony a védőszentje a Csíkszentgyörgyhöz tartozó kotormányi templomnak, a gyimesközéploki Hidegség falurészen álló Bánd-pataki kápolnának, de a templom búcsúünnepét tartották csütörtökön Marosfőn, illetve Gyergyóditróban, a felszegi kápolnánál is.
Szűz Mária látogatásának (latinul: Visitatio Beatae Mariae) ünnepét a 13. századtól tartják július 2-án. Ez a nap volt régen az aratás kezdetének ideje, így lett Sarlós Boldogasszony ünnepe. Kapta ezt a nevet azért is, hogy a többi Mária-ünneptől megkülönböztessék. Máriának, a Jézussal állapotos szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünneplik.
Régi szokás szerint a magyar nyelvterület egyes részein Sarlós Boldogasszony napján virággal ékesített széket helyeztek a ház elé: ha erre jön Erzsébethez tartó útján az áldott állapotban lévő Istenanya, tudjon megpihenni. A kápolnákban, templomokban virágot szenteltek, kakukkfüvet, fodormentát, amit aztán a beteg párnája alá vagy az elhunyt koporsójába tettek. Az e napon szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják.
Krónika, 2015.07.03.
Csütörtökön, Sarlós Boldogasszony napján tartották a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepét. A kegyhely a pünkösdi búcsúról vált világszerte ismertté, a templom eredeti búcsúünnepe azonban július 2. Az esti szentmisét Urbán Erik templomigazgató celebrálta.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
