2021.03.20
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében dr. Kovács Gergely érsek Szent József ünnepén, március 19-én du. 6 órakor ünnepélyes szentmise keretében nyitotta meg a Szent József-évet a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplomban. A sepsiszentgyörgyi plébániatemplom búcsúünnepe egyben a főegyházmegyei Szent József-év első, ünnepélyes mozzanata, amelyet élőben követhettek a hívek a templom.ro oldalon. A szentmise több mozzanata is a családokat állította előtérbe: ők olvasták az olvasmányokat, vitték az adományokat az oltárhoz és különböző szimbólumok segítségével jelenítik meg a házasság, a családi élet szépségeit.
Ferenc pápa 2020. december 8-án hirdette meg a Szent József-évet, ezt december 27-én mintegy kiegészítette, kiteljesítette a Szent Család évének meghirdetésével. A Szent József-év során a család fontosságáról, a keretei közt megélt szeretetről elmélkedünk az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás alapján. Ezt az iratot öt évvel ezelőtt adta ki Ferenc pápa a családszinódus megbeszélései nyomán, ennek elmélyítésére szenteli ezt az évet a főegyházmegye, a gyakorlati megvalósítását a családpasztorációs iroda koordinálja, többek között előadássorozat keretében segít a buzdítás lényegét jobban megérteni és a napi életre váltani.
Szent József, a nap és az év szentje csendes: róla többnyire hallgat a Szentírás, az evangéliumban a két gyermekségtörténetben esik szó róla (Mt 1-2; Lk 1-2; 3,23). Jézust mint “József fia Názáretből’ említették, Názáretben úgy ismerték Józsefet, mint Jézus atyját. János kétszer említi József nevét, Jézus elnevezése a nép körében mégis csak annyi volt: ,,a Názáreti Jézus''. József nem játszott szerepet Jézus nyilvános működésében, valószínűleg mielőtt Jézus tanítani kezdett volna, József meghalt.
A gyermekségtörténetek alapján Józsefről azt tudjuk, hogy Názáretben lakott, “Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4), a gyermekségtörténetek családfáiban (Mt 1., Lk 3.) szerepel. Eljegyezte a fiatal, dávidi származású Máriát. Mielőtt házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült. Egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, vállalja a születendő gyermeket. Ő adta a gyermek nevét. József mint apa szerepelt Jézus életében: “Atyja és anyja elcsodálkozott”, “szülei”', “atyád és én” (Lk 2,33.41.48).
Mi Jézus nevelőapjaként említjük, Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József Jézus számára sokkal több, mint egyszerű nevelőapa, üdvtörténeti szerep jutott neki, az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, az ószövetségi üdvrendnek az ábrahámi örökség volt a lényege. Benne beteljesedett az Ábrahámnak tett ígéret: benne nyert áldást a föld minden népe. Jézus ennek az ószövetségi üdvrendnek a beteljesedése.
„Százötven év telt el azóta, hogy Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án Szent Józsefet a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította. A Szűzanya után egyetlen szent sem foglal el annyi helyet a pápai megnyilatkozásokban, mint Szent József” – mondta ünnepi homíliájában dr. Kovács Gergely érsek a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomban tartott szentmisén, amely amellett, hogy a templom búcsúünnepe, egyben a főegyházmegyei család-év és Szent József-év ünnepélyes megnyitója is volt. A szentmise elején Szabó Lajos plébános és Antal Árpád polgármester köszöntötte az ünneplőket és a főpásztort.
Kovács Gergely érsek így buzdított: „A mai naptól, március 19-től kezdődően egy teljes évet szenteljünk az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás elmélyítésének, amely a családban megélt szeretet öröméről szól”. Ehhez a pápai buzdítás gondolataiból kiemelt hetet, amelyekkel Szent József alakját és a családi szeretet eszményét állította példaképül a hívek elé. Szent Józsefnek az érsek átal kiemelt tulajdonságai: szeretett, gyengéd, engedelmes, elfogadó, teremtő bátorságú, dolgozó, árnyékként kísérő apa. Ezeket kiemelve Kovács Gergely érsek elmondta: „Minden igazi hivatás önmagunk odaajándéko¬zásából születik. A családban, de a papi vagy szerzetesi hivatásban is. Ahol nincs önajándékozás, hanem csak pusztán önfeláldozás, akkor a szeretet szépsége és öröme helyett boldogtalanságot, szomorúságot és csalódottságot fogunk tapasztalni.” „Ne féljünk Istenre bízni életünk hajójának kormányát, ne akarjunk mindent ellenőrzésünk alatt tartani.” „Aki dolgozik, bármi legyen is a feladata, magának Istennek a munkatársa, és bizonyos mértékben a körülöttünk lévő világ teremtője is.”
Homíliája végén Ferenc pápa imáját imádkozta: „Üdvöz légy, Megváltó őrzője, Szűz Mária férje! Isten rád bízta Fiát; Mária beléd vetette bizalmát; Krisztus veled lett emberré. Ó, boldog József, mutatkozz apának felénk is, és vezess bennünket az élet útján! Nyerj nekünk kegyelmet, irgalmat és bátorságot, és védj meg minden bajtól! Ámen.”
A szentmise egészében kiemelt helyet és szerepet kaptak a családok, akik a különböző könyörgéseket, az olvasmányokat felolvasták, felajánláskor a közösség adományait az oltárhoz vitték. Az adományok szimbolikusan a házasság, a családi élet örömeire és felelősségére figyelmeztettek: az asztal a családi összetartozást, a Szentírás sz Istennel való élő kapcsolatot, az égő gyertya azt jelképezte, hogy Krisztus fényének hordozóivá kell lenni, a feszület jelzi, hogy a házasság szentségében Jézus a felek társa lett, a labda a vidámság és játék, a kenyér és bor pedig Istennek ajándékozottságunk szimbóluma.
„Valahányszor valaki felelősséget vállal valaki másnak az életéért, bizonyos értelemben apaságot gyakorol irányában” – mondta a főpásztor, és ez a szerető figyelmeztetés egyben buzdítás is az előttünk álló Szent József-évre, amelynek során a családpasztorációs munkacsoport segítségével mélyülhetünk el Ferenc pápa Amoris laetitia buzdításának mentén a családban megélt szeretet örömében, így válhat főegyházmegyénk családias közösséggé.
