Kozmás első írásos említése 1332-ből való. A pápai tizedjegyzékben Sanctus Cosma et Damianus néven szerepel. A Kozmás helységnév 1509-től fordul elő. Az egyházközség az egyházmegye életében jelentős szerepet játszott. 1608-ban a Csíkkozmás megye törvénye szerint hozzátartozott Szeretszeg (ma Nagytusnád), Lázárfalva, Verebes, Újtusnád és Tusnádfürdő. A kozmási plébánia őrzi az egyházmegye egyik legrégebbi domus historiáját, 1685-től vannak bejegyzések. Lakatos István akkori plébános pontos leírása betekintést nyújt az egyházközség történetébe. Utódai is lelkiismeretesen vezették, a kimaradt eseményeket is utólag bejegyezték. Így megismerhetjük az egyházközség fontosabb eseményeit törvényekről, építkezésekről, a lelki életről és iskolaügyekről. Tanúi lehetünk az egyházközség fokozatos fejlődésének, betörések, háborúk, éhínség, pestis utáni állandó és gyors megújulásának. Az egyházközség híveinek számát tekintve virágkorában – 1881-ben – 2116 lelket számlált. Ez a szám akkor lesz sokatmondó, ha figyelembe vesszük, hogy az 1717-től 1719-ig tartó szárazság és az ezt követő pestis következtében 806-an haltak meg, 1119-en maradtak életben. 1881-től fokozatosan csökken az egyházközség létszáma.
Postacím:
537065 – Cozmeni, nr. 71., jud. Harghita
Szolgálatot teljesít
Kántor: Sárosi Lóránd-JózsefÖrökös szentségimádási nap: április 14.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 9:00, 11:00 és 17:00 órakor, hétköznapokon téli időszámítás szerint 17:00 órakor, nyári szerint 19:00 órakor. 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.