Oklevelekben 1567-ben bukkant elő Zent Damokos néven. A falu sokkal régebbi, Szent Domokosról nevezett templomáról megmaradt román kori faragott kövek tanúskodnak: ajtókeretek, kő keresztelőkút, kő szenteltvíztartó. A templom második, gótikus korszakából a szárnyasoltár töredéke és egy cseh mester alkotása a Szentháromságról, vagy más értelmezés szerint: Jézus: pap, próféta és király maradt fenn (ezeket a Csíkszeredai Múzeumban őrzik). A pápai tizedjegyzékben szerepelt egy Torku (Torkov) nevű plébánia. Mivel Szentdomokos a Tarkő havas alatt fekszik, nem lehetetlen, hogy Tarkő az elődje volt. A reformáció után kétszer is (1695 előtt és 1725-ben) közös papja volt Csíkszenttamással. 1795–1802-ben építették a mai barokk templomot, három új haranggal (az 1802-es, 1804-es Brassóból, az 1805-ös pedig Szentgyörgyről). Az 1950-es években Bukarestben egy 430 kg körüli harangot öntettek. A régi középső harangot az 1980-as években kivitték Marosfőre. 1986-ban Passauból szerzik meg az 1150 kg-os Szent Katalin-harangot, amelyet két évig a vámnál visszatartottak, így csak 1988 adventjén tették a helyére. 2006 júliusától a nagyharang folyamatosan repedt, ezért leszerelve visszajuttatták Passauba. Az újraöntött 1100 kg-os Katalin-harangot 2007. december 16-án szentelték fel. Bálint Lajos érsek plébánossága alatt, 1972-ben általános restaurálásra került sor, amikor a régi szobrokat visszahelyezték az oltárokra. A Madonna-szobor az 1500-as évek elejéről való. 1999 és 2009 között végezték el a templom teljes restaurálását a toronytól a padlózatig. 2006-ban a padlócsere előtt régészeti kutatás is folyt, és a mostani járószint alatt egy méter mélységben megtalálták a régi, 1400-as évekből való gótikus templom alapfalait a sekrestyével együtt. 2009 és 2010 folyamán az orgona teljes felújítását Papp Zoltán orgonajavító fogja elvégezni. A 1860-as évekből való Takácsy Ignác-féle és az 1924-ből való Szeidl Ferencféle orgonából lesz egy restaurált orgona.
Csíkszentdomokos templomában keresztelték Márton Áron erdélyi püspököt. 1500-tól létezett katolikus iskola. melyet 1948-ban államosítottak. 1599. november 1-jén a közeli Pásztorbükk nevű erdőben ölték meg Báthori Endre bíborost, Erdély fejedelmét. Helyét kereszt jelöli. 1944. október 8-án 11 személyt végeztek ki a Maniugárdisták.
Postacím:
537275 – Sândominic, nr. 1647., jud. Harghita
Szolgálatot teljesít
Kántor: Fórika AttilaÖrökös szentségimádási nap: május 17.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.