Az elmúlt századokban gyakran köszöntött be a pestisjárvány, s szedte áldozatait szerte a világon. 1531–1795 között Nagyszebenben 20 alkalommal söpört végig a pestis. A szörnyű betegség elterjedését úgy igyekeztek meggátolni, hogy a betegeket elkülönítették. A nagyszebeni céhek és szomszédos települések elhatározták, hogy a városon kívüli ún. Járvány-réten, az Erzsébet-kapu előtt, járványkórházat létesítenek a pestisbetegségek gyógykezelésére. 1718–1720 között el is készültek az új járványkórházak. Ezeket lazaretnek hívták.
Idővel a pestisházak a városi alamizsnaalap tulajdonába kerültek, s mert néha lakatlanok voltak, hajlékul szolgáltak azoknak, akiknek szegénységük miatt nem volt lakásuk.
1904-ben lebontották az Erzsébet-kaput, és így közvetlen összeköttetés jött létre az Alsóváros és a Lázáret között Erzsébetfalváig (Hammersdorf). Nevét az alsóvárosi minoriták volt templomának a védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Szent Erzsébet alakja és tisztelete csak emlék maradt. A most már lázáreti városrésznek nevezett területre székely munkások telepedtek elsőnek, főképpen Udvarhelyszékről. Családi házakat építettek. Ezek lelki ellátására az egyház 1931-ben három pestisházat és azok telkét kapta. Ezek egyikét kápolnává alakították át. 1939-ben Kászoni Alajos gyulafehérvári kanonok áldotta meg és ajánlotta Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába. 1969-ben a falakat félig visszabontották, majd megemelték a tetőzetet és a tornyocskát. 2006-ban újrafedték és újrafestették.
Ellátó plébánia:
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.