A madéfalvi vész után a Bukovinából telepített székelyek utódaiból 1911-ben mintegy 115 magyar katolikus család keresett új otthont a Hunyad megyei Csernakeresztúron. Ezen öt falu neve: Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten. A falu népe ezáltal 750 római katolikus székellyel gyarapodott. A piskitelepi plébános és hunyadi főesperes, Nyújtódi Jancsó Ernő, munkához látott, hogy az idetelepített tekintélyes számú és vallásos székely nép a megfelelő lelkigondozásban és nevelésben részesüljön. Csernakeresztúr ekkor Piskitelep fi liája volt. Minden hónap negyedik vasárnapján és minden csütörtökön volt szentmise, utóbbin a gyermekeknek hittanóra is. A szentmiséket egyelőre az általános iskolai tanteremben tartották. Sok utánajárás után és a megfelelő anyagi háttérrel 1914-ben letették Csernakeresztúron az új katolikus templom alapkövét. Jancsó Ernő főesperes hirtelen halála és a háború miatt megtorpant a templom építésének az üteme, de 1916. szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, Hoboth József alesperes-plébános mégis megáldotta az új templomot és átadta rendeltetésének. 1918-ban Csernakeresztúr önálló plébánia lett. Egyelőre a régi Furka-féle ház szolgált plébániának. 1944–1945-ben az egyházközség új katolikus iskolát épített, amit azonban 1948-ban államosítottak. 1948. október 13-án meghalt Dézsi Lajos, a hitközség plébánosa, aki 1919-tól kezdve hűségesen szolgálta híveit három évtizeden át. Az új plébános, Kósa József idejében, 1955-ben épült fel az új plébánia, aki 1971-ig, haláláig itt szolgált. Azóta az egyházközség létszáma nem sokat változott.
Postacím:
330003 – Cristur, str. Nagy, nr. 130., jud. Hunedoara
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: július 20.
Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.