Legfrissebb tartalmak

Az elmúlt év − jó értelemben véve − a megfigyelésről szólt, arról, hogy kiderítsük, mire van igényük a székelyeknek − összegzett Balla Barnabás. A Hargitafürdőn szolgáló pálos szerzetessel a letelepedésük óta eltelt egy esztendő tevékenységéről beszélgetett Kömény Kamilla, a Krónika munkatársa.

Úgy látszik, mostanság nemcsak a csíki sörper, vagy a reptérvita képes felborzolni a kedélyeket, hanem az alkotmánybírósági verdikt nyomán született ellentmondásos  helyzet is, miszerint ősztől nem lesz kötelező a vallás mint tantárgy, „csupán” választható. Mint az informatika, a néptánc, csillagászat stb.

Nem lehet számítani állami támogatásra, ami a gyermekeknek és fiataloknak szánt szociális programokat illeti. Ez tűnik ki a Gyulafehérvári Caritas által a szociális és munkaügyi minisztériumhoz leadott pályázatok elbírálásából.

Évközi 3. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mk 1,14-20)
Az év első vasárnapjain az egyház által felolvasásra elénk tárt evangéliumi szakaszok vasárnapról vasárnapra Jézus nyilvános működésének kezdeteihez visznek vissza bennünket. Így volt ez az előző vasárnapon is, amikor János evangéliumából olvastuk az első tanítványok meghívásának történetét.

A marosvásárhelyi Mustármag közösség és annak vezetője, Papp László nagy fába vágta a fejszéjét, azt tervezik ugyanis, hogy nagyjátékfilmet készítenek Márton Áron püspök életéről. Papp László úgy gondolja, a mozgókép eszközeire van szükség ahhoz, hogy manapság sok emberhez eljusson az üzenetük. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy ez az alkotás sok tekintetben szokatlannak ígérkezik.

A csíkszentdomokosi Művelődési Házban 2015. február 8-án, délután fél 5-től megemlékeznek Márton Áron püspökké szentelésének 76. évfordulójáról. Mons. Csíki Dénessel, Áron püspök egykori titkárával Ferencz Kornélia beszélget, majd levetítik a Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilm első részét.

A Boldogabb családokért iskolai program önkéntesei tapasztalatcserére gyűltek össze a Főegyházmegyei Családpasztorációs Központ meghívására január 16–17-én a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébá­nián, hogy meg­osszák a családórákon szerzett élményeiket, örömeiket, és közösen keressék a választ kérdéseikre. A tapasztalatcserére tizennégy résztvevő érkezett hat helységből: Sepsi­szent­györgyről, Csíkszeredából, Csíkszentlé­lekről, Székelyudvarhelyről, Gyer­gyó­szent­mik­lósról és Marosvásárhelyről.

Gondolatok az ökumenikus imahét bibliai igéje („adj innom”-Jn 4,7) kapcsán, 2015
Néhány éve egyik ismerősömmel Csíkszeredától Vásárhelyre jövet az út mentén meg-megálltunk és kutakat fényképeztünk. Anyagot gyűjtöttünk egyfajta kút-meditációhoz. Közben pedig elbeszélgettünk arról, milyen sokrétű jelképrendszere van a kutak formájának, alakjának, és hogy milyen fontos az ember életében a kút, mint jelkép és valóság.

Minden januárban együtt imádkoznak a különböző felekezetek a Krisztus-hívők egységéért
„Átvitt értelemben mi, székelyek is hasonlítunk egy kicsit a szamaritánusokhoz: valamennyien vegyes családoknak vagyunk a sarjai – ahogyan magam is. A reformátusnak a katolikussal, az unitáriusnak a reformátussal a közös nevezője, illetve nyelve csakis az imádságban kapcsolódhat egybe – mondta tegnap a belvárosi unitárius templomban az idei imahét első alkalmán Mátyás Károly főesperes-plébános.

A Boldogasszony- és a Fekete Madonna-zarándokvonat immár hagyományos májusi, illetve júniusi útjáról, a nemzeteket összekötő zarándoklat programjáról tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, a Nyugati pályaudvar Királyi várótermében, január 22-én.