Az idei áthelyezések kapcsán Orbán Szabolcs ferences provinciálissal beszélgettünk arról, hogy a ferences szerzetesközösségben mit jelent a szolgálati helyre való küldés (dispozíció), a rend sajátos lelkisége és küldetése szempontjából miért van szükség rendszeresen kisebb-nagyobb változtatásokra, illetve milyen szempontok szerint történik ez.
Legfrissebb tartalmak
Ferenczi Sándor: Százéves a korondi római katolikus templom. Plébániatörténet a dokumentumok tükrében
Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskola és a Gróf Majláth Gusztáv Károly Szemináriumi Líceum közös udvarán, népes társaságtól körülvéve, találkoztam dr. Ferenczi Sándor teológiai tanárral, szülőfalum egykori plébánosával, kedves barátommal. A szokásos kézfogások alatt valaki megjegyezte: te Sándor, semmit sem öregedtél. Mire a tanár úr valamit is válaszolhatott volna, gondolkodás nélkül rávágtam: aki annyit dolgozik, mint Ferenczi Sándor, nem ér rá megöregedni.
Gyulafehérváron tárgyalták meg és írták alá július 13-14 között a Magyar Országos Levéltár és a Román Állami Levéltár között azt a szerződést, melynek értelmében mindkét intézmény kötelezi magát a levéltáraiban található, Erdélyt érintő 1919 előtt keltezett levéltári fondok, állagok és sorozatok leírásának kétnyelvű publikálására. Az aláírt szerződés szerint 2013-ig kell elkészíteniük a két ország erdélyi vonatkozású, 1000 folyóméternyi iratanyagainak román és magyar nyelvű segédletét.
A román és a magyar szakemberek kétnapos gyulafehérvári programjában a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is szerepet kapott.
37 gyerek örülhet az összegyűlt adományoknak
A marosvásárhelyi Szent Erzsébet Egyesület 37 gyermeknek ad otthont, immár 12 éve. Az árva gyerekek közül 24 Sárpatakon, 13 pedig Marosvásárhelyen él. Az egyesületet Pál atya vezeti, aki iskolába járatja a gyerekeket, szakképzett nevelők és tanárok segítségével neveli őket. Az állam kevés támogatást ad az ilyen nonprofit egyesületeknek, ezért mindenféle segítséget szívesen fogadnak.
Világosító Szent Gergely, az örmények apostola tiszteletére július 9-én, szombaton délelőtt 11 órakor tartották a szamosújvári örmény katolikus székesegyházban a búcsús szentmisét. Jelen voltak az erdélyi örmény katolikus közösségek és plébánosaik: a házigazda és egyben örmény katolikus általános helynök Szakács Endre, az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet örmény szertartású templomot Medgyesről ellátó Babota Tibor, a szépvizi Gábor Zoltán, valamint a búcsú szónoka, Szilágyi Lőrinc Gyergyószentmiklósról.
A mi „Igenünk” Isten szeretetére – ezzel a jelmondattal szervezték Csíkszeredában az országos Máriapolit. Előadások, elmélkedések, tanúságtételek, szentmisék, közös imák és színes, hangulatos programok várták a Fokolár mozgalom tagjait július 6–10. között a székelyföldi városban. A rendezvény legtöbb programjának a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Kollégiuma adott otthont.
Bölcsőtől a sírig kíséri életünket, örömről s riadalomról adott hírt évszázadokon keresztül, imára hív és búcsúra szólít a harang. Székelydobóban egy közel 150 éves harang újjászületésének lehettünk tanúi, a nemrég elkészült alsódobói kápolna tornyának új „lakóját” vasárnap szentelték fel.
Sokszázan kísérték utolsó földi útján a nyugalmazott főesperes-plébános
Rengetegen ismerték, nagyon sokan szerették Ft. Hajdó István egykori főesperes-plébánost. Fájdalmas, de papi életéhez és beteljesített földi küldetéséhez méltó volt székelylengyelfalvi gyászmiséje és temetési szertartása.
Egy héten át tevékenykedtek a Caritas-önkéntesek Gyergyóditróban – munkatáboruk mind a résztvevők, mind pedig a község számára sikerekkel, eredményekkel zárult. „Nagyon jó hangulatban zajlott a tábor, az önkéntesek nagy lelkesedéssel dolgoztak, a ditrói önkormányzat által előre ütemezett munkákhoz képest túlteljesítettek” – értékelte a Gyulafehérvári Caritas Önkéntes Programja keretében szervezett nyolcadik nyári tábort Molnár Judit, programfelelős.
Darvas-Kozma József csíkszeredai plébános az idei csíksomlyói búcsún az írás címében foglalt közmondásszerű bölcsességgel dedikálta nekem legújabb, szép kivitelezésű könyvét, A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete című kötetet.
Az „eredettörténetet” illetően határozottan állítja: „Azt a tényt, hogy Csík mégis katolikus maradt, nem lehet megmagyarázni a Tolvajos-tetőn vívott csata nélkül. A pálosoknak 1484-ben pünkösdszombatra és vasárnapra adott búcsúk a zarándokok sokaságát vonzották Csíksomlyóra, viszont a pünkösdszombati búcsú főhelyre kerülését nem indokolja más, mint az 1567. május 17-i, pünkösdszombati hitvédelmi esemény”.
- ‹ előző
- 321 of 352
- következő ›