Legfrissebb tartalmak

Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban című kiállítás a Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeumban 2010. december 12-től 2011. február 25-ig  megtekinthető.

bucsuA nagygalambfalvi Malomszer utcában 2006-ban áldotta meg dr. Jakubinyi György érsek a házkápolnát. A falu szülötte, Ft. msgr. Borbély Gábor apostoli protonotárius, kanonok, ny. főesperes-plébános magánkezdeményezése az évek folyamán sokak kedvelt, imádsággal megszentelt hajlékává vált. Az állandó misézőhely Árpád-házi Szent Erzsébet védelme alatt áll – az utcára néző oldalon hozzá fogalmaz fohászt a márványtábla felirata is. Emléknapján a búcsús alkalom ünnepi szónoka Gyulafehérvárról  Ft. msgr. Potyó Ferenc pápai káplán, általános helynök, irodaigazgató volt.

"A három évszázada jeltelen síremlék, amelyet a történelem vihara sodort el 294 évvel ezelôtt, amikor is 1716-ban az osztrák császári csapatok feldúlták, megsemmisítették, immár bekerülhet a köztudatba. A sírokban Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Gelei [Katona István], Alstedius és Bisterfeld (a Bethlen Kollégium német ajkú professzorai), Keresztúri és Pápai Páriz Imre hamvai nyugodtak" – írja a Népújságban Lőrincz László. A közlés nem egészen felel meg a történeti valóságnak.

Sok mindent lehet a gaz Habsburgokra fogni, de azt nem, hogy feldúlták a székesegyházat 1716-ban.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 430. évfordulójához kapcsolódóan a Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent 2010. november 16-án az államférfinak emléktáblával állított emléket a gyulafehérvári székesegyházban. A 11 órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nevében Ft. msgr. Potyó Ferenc általános helynök mondott köszöntőt, Bethlen Gábort dr. Huszár Pál fõgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. Az ünnepi alkalom hangulatát a Kolozsvári Református Kollégium és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kórusa, valamint Bogdán István színművész emelte.

* Marosillye, 1580. nov. 15.                + Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.

Alig múlt egy éve, hogy ezen a helyen, ünnepi istentisztelettel fejeztük be főegyházmegyénk millenniumi évét. Hálát adtunk Istennek, hogy Szent István alapította egyházmegyénket megőrizte a Kárpát-medence ezen helyén, a történelem oly sok megpróbáltatása közepette.

Országos Katolikus Egyetemista Találkozóra kerül sor Kolozsváron 2010. november 19-21. között. 

Az eseményre egyetemistákat és fiatal értelmiségieket várnak az ország különböző egyetemi várósaiból: Brassó, Csíkszereda, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár és nem csak. Az alkalom témája: "Mit jelent ma katolikus értelmiséginek lenni?"

A szolidaritás egymillió csillaga ragyog fel november 13-án, szombat délután 5 órától 21 városban. A Gyulafehérvári Caritas szolidaritási akciója során Erdély 8 városában gyertyákkal világít meg egy-egy közteret. Minden egyes meggyújtott gyertya jelképes sorsvállalás a nélkülözőkkel. Csatlakozzon Ön is a Caritas akciójához!

Fokozatosan elöregedő társadalomban élünk. Közösségeinkben egyre több az idősödő ember. Ennek az életállapotnak a velejárója, a saját korlátok és egyéb korlátozottságok, akadályok megtapasztalása a különböző betegségeken keresztül. Így, előbb-utóbb a legtöbben orvosi és szakosított ellátásra, vagy kezelésre szorulnak.

Istennel és az emberekkel szeretetben megélt közösség, a kommunió jegyében találkoztak az erdélyi katolikus lelkipásztorok
Főegyházmegyénkben gyakorlatban van, hogy évente két alkalommal az egyes kerületek papjai lelki napra gyűlnek össze. Október 18-28. időszakban nyolc helyszínen, Kézdivásárhelyen, Brassó belvárosában, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen tartották meg főegyházmegyénkben az őszi papi rekollekciós napokat.

tekero_templom_bCsedő István plébános reméli, tavasszal már a templomban misézhet
Nem lehet csak „istenfizessével” megoldani egy templom restaurálási munkálatait: bár a gyergyótekerőpatakiak szívesen adományoznak az 1734-ben épült istenháza rendbetételére, a mércét igencsak magasra helyezte a plébánia. Még nem érkezett hivatalos válasz, de van remény arra, hogy anyagi támogatásban részesüljön a műemléknek számító építmény.