Istennek lefoglalt hely – az emberért

Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén új templom tornyában megkonduló harangszó hívta szentmisére Kolozsváron a híveket: különösen szép ünnepre gyűlhettek össze mindazok, akik éppen nem nyaraltak, vagy szándékosan úgy intézték szabad­idejüket, hogy itthon, itt lehessenek. A Donát negyedi Szent István-templom felszentelése jelentős esemény ugyanis a kolozsvári katolikus közösség életében. Az ünnepi szentmisére érkezőket a Kolozsvári Magyar Napokon is szereplő huszárok fogadták: Csík, Marossárpatak, Szováta, Szentegyháza, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Debrecen huszárai. A huszárparancsnok köszöntötte a főpásztort és a jelenlévőket, majd Kovács Sándor főesperes szólt az ünneplőkhöz és köszöntötte  dr. Jakubinyi György érseket, Andrei Andreicuţ ortodox érseket, a jelen lévő egyházi és világi méltóságokat, majd megemlékezett Szent István királyról, felidézte életének azokat a mozzanatait, amelyek rex christianusszá, keresztény királlyá tették. Paul Claudelt idézve hangsúlyozta Szent István egyéniségének fontosságát és örök érvényű üzenetét: nemcsak a magyarság számára fontos a nemzetalapító és kereszténységre vezető király, hanem a környező népek számára is, hiszen „csak a Szent István-i úton van gyógyulás a Duna-medencében”. Szent István ugyanis párhuzamosan építette az államot és az egyházat. Ezt követően Kovács Sándor főesperes felidézte a templom építésének történetét: 1991. január 23-án tették le az alapkövet, s bár meg kellett szakítani az építkezést, 2010-ben folytatni lehetett a munkálatokat, megépülhetett Isten újabb földi szentélye.

A Szentírás alapján méltatta a templom jelentőségét, ezt a templomot pedig művészi remekműnek nevezte, amelynek az a szerepe, hogy lépcső legyen Isten felé. A Szent Mihály-templom fiataljai, Rajka Mária és Horváth István hűséges ministránsok rövid köszöntőben az egyházközség nagy lelkipásztoraira emlékeztek, és őseink örökségének megőrzésére tettek ígéretet a fiatalok nevében.

Jakubinyi György érsek is szólt a templom előtt összesereglett hívekhez, köszöntötte a jelenlévőket, a testvéregyházak képviselőit, köztük kiemelten Andrei ortodox metropolitát, a görög katolikus híveket, majd köszönetét fejezte ki mindenekelőtt Istennek, Szent Istvánnak, majd dr. Czirják Árpád és Kovács Sándor kanonokoknak és mindazoknak, akik lehetővé tették az ünnepet. Ezt követően kezdte el a templomszentelés szertartását. A templom kulcsának megáldása után Jakubinyi érsek kinyitotta az új templomot, behívta az ünneplőket a templomba: Lépjetek be az Úr házának kapuin hitvallással, jöjjetek tornácaiba énekelve. A papság és az asszisztencia bevonult, őket követték a hívek, akik tapssal fejezték ki az új templom fölötti örömüket. A víz és a keresztelőkút megáldása után először hallgathatta Isten népe az igét a szent hajlékban.

Jakubinyi György érsek ho­míliájában hangsúlyozta, hogy a demográfiai mutatók alakulása ellenére a frissen felszentelt templom mindenképpen a remény és az élet jele. Először élő keresztény közösségnek kell léteznie, aki megépíti a saját templomát azért, hogy ott imádkozhasson. A magyar katolikus nép ezt tette ezer éven keresztül. Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre személyében a magyar szent családot állította példaként és közbenjáróként a jelenlévők elé, kiemelve a kegyelmi tényt, hogy mi, magyarok nemcsak a názáreti szent családhoz  folyamodhatunk, ha­­nem saját szent családunk is van, amely példát, reményt, erőt adhat nekünk.

A templomszentelés során a templom „birtokba vétele” fokozatosan történik meg. Ennek fontos és szép mozzanata az eukarisztia liturgiáját megelőző oltárszentelés, valamit a 12 szentelési kereszt krizmával való megkenése, ami minden templommal csak egyszer történik meg – olyan ez, mint az egyszer fölvehető, a lélekben örök pecsétet hagyó szentségek felvétele – hangsúlyozta a szertartást végző Jakubinyi György érsek. A templom így szent hellyé válik, Isten számára fenntartott, az ő oltalma alá helyezett hellyé, ahonnan kegyelem forrásozik mindazok számára, akik látogatják, ott imádkoznak, szentségekben részesülnek.

Az önmagában is fölemelő templomszentelési liturgiát a Szent Mihály-templom kórusa tette még szebbé Potyó István karnagy vezetésével. A kórus nemcsak a templom­szentelés liturgiájának éneklésében-imád­kozásában segítette az ünneplő közösséget, hanem Liszt Ferenc Missa Choralisá­nak és több más egyházzenei remekműnek a megszólaltatásával is emelte ennek áhítatát. Elhangzottak ősi Szent István-énekeink is. A szentmise végén Kovács Sándor főesperes díszokleveleket adott át Jakubinyi György érseknek, Tamás József segédpüspöknek, Potyó Ferenc vikáriusnak és dr. Czirják Árpád kanonoknak, aki a templomot megálmodta és a munkálatokat elindította. Megköszönte a művészek munkáját, akik vállalkoztak arra, hogy alkotásaikon keresztül a transzcendens szépségre irányítsák a templomba belépők figyelmét: Egri István, az üvegablakokat Xántus Géza a Szent István-képet készítette. Külön köszönet járt a plébánia két volt gondnokának, Székely Györgynek és Kónya Zoltánnak, valamint a jelenlegi gondnoknak, Boros Jánosnak. A gazdasági válság idején nehéz ilyen vállalkozásba fogni és azt sikeresen végigvinni, de ha Isten ügyéről van szó, Isten nem hagy cserben – mondta Kovács főesperes. Megköszönte Jakubinyi érseknek, hogy felszentelte a templomot, Czirják Árpádnak, hogy annak idején megálmodta és fölépíttette azt. Megköszönte a tervezők (Elkán György, Péter Rudolf, Elkán Péter), az építők (Irimiu Ştefan, Király István, Andacs Fülöp) munkáját, a vállalkozók segítségét, Barta Levente és társa kőfaragók munkáját, Székely Tibor, Székely Zsuzsa, Szőcs István segítségét, és külön megköszönte a már elhunyt Rajka Ferenc és Bede Zoltán hozzájárulását. Barta Bálintnak és családjának a kerítés elkészítéséért járt köszönet. Köszöntötte a szintén fiatal templommal rendelkező székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia zarándokait. Az ünnepélyes kivonulás előtt ismertette a Szent Mihály plébánia filiájaként működő templom miserendjét.

Farmati Anna, Vasárnap

Felszentelésére ereklyét kapott ajándékba a Szent István-templom

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel szombat délután Kolozsváron a Donát-negyedben a Szent István-templomot. A lovas huszárok már jóval az ünnepség előtt felsorakoztak a templom bejárata előtt a rengeteg jelenlevő tetszésnyilványítása közepette. Pontban délután hat órakor megszólaltak a templom harangjai, és a papság kíséretében megjelent Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök valamint Kovács Sándor főesperes. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel a többi történelmi magyar egyház és a görög katolikus egyház képviselői, de eljött még Andrei Andercuţ ortodox metropolita is. A zárt templomajtó előtti beszédében Kovács Sándor főesperes úgy vélekedett Szent Istvánról: keresztény vallási térítő és államalkotó uralkodó volt, ami a mai napig meghatározza hírét és hatását. A főesperes emlékeztetett: a templom alapkövét 1991. június 13-án tették le.

Jakubinyi György érsek a főegyházmegye nevében mondott köszönetet mindazoknak – így Czirják Árpád pápai prelátusnak és Kovács Sándor főesperesnek is –, akik hozzájárultak a templom építéséhez.

A több mint ezer résztvevőnek csak a fele fért be a templomba, míg a többiek kivetítőn követhették a templomszentelés és főpásztori szentmise több mint két órás szertartását.

A templomban először Szent Istvánnak fiához írt intelmeit olvasták fel, majd Szent Pál apostolnak az Efézusbeliekhez írott leveléből idéztek.

– 1991-ben sokan fölöslegesnek tartották a templomépítést. Most azonban a kétkedőknek be kell látniuk, hogy a templomépítés a hit jele. Kolozsvár magyar katolikus népe hisz abban, hogy évtizedek múlva is lesznek katolikusok, akik ezt a templomot megtöltik, és akik anyanyelvükön hallgatják majd Isten igéjét – hangoztatta az érsek. Megtudtuk: a már meglévő tíz kolozsvári lelkipásztori központ mellé sorakozik fel a Szent István-templom, amely a Szent Mihály plébániának lesz alárendelve.

Az alapkőletétel 1991-ben, és a szombati templomszentelés

– A keresztény ember számára az élő egyházközség a lényeges; és ha ez megvan, akkor az felépíti és használja a templomot. Ezt a templomot úgy koptassátok, hogy több évtized után jöjjön el az akkori főpásztor, aki a javítások után megáldja majd a templomot – hangoztatta az érsek.

Jakubinyi elmondta: a szent krizmát csak templomszenteléskor, kereszteléskor és bérmáláskor, továbbá papszenteléskor használják. Az újonnan felszentelt Szent István-templom oltárában elhelyeztek egy, a Szent Jobb-ból származó ereklyét, amelyet Erdő Péter bíborostól, Esztergom-Budapesti érsektől, Magyarország prímásától kaptak.

A templomszentelés új szertartás szerint zajlott. A bevonulás után az érsek szentelt vízzel hintette meg a papságot, a templomon végigmenve a híveket és a templom falait. Az ereklyék elhelyezése után az oltárt és a templom falait megkenték szent krizmával, majd fénybe borult a templom. Ezt követte az oltár és a templom megtömjénezése. Az oltáron az érsek tüzet gyújtott, és tömjént hintett a parázsra. Ezt követően a katolikus nőszövetség tagjai leterítették az oltárt és virággal díszítették. A szentáldozás szertartása után az Oltáriszentség átvitelére került sor. Az érsek a tabernákulumba helyezte az Oltáriszentséget. A behelyezés után a tabernákulum ajtaját nyitva hagyta, újból tömjénezte, majd becsukta a tabernákulum ajtaját, és meggyújtották az örökmécsest. A főesperes díszoklevélben részesítette Jakubinyi György érseket, Tamás József segédpüspököt, Potyó Ferenc általános érseki helynököt, Szász János kanonokot és Czirják Árpád pápai prelátust, majd a mise végén ünnepi áldással és nemzeti imánk eléneklésével zárult az esemény.

Az egyházzenei szolgálatban közreműködött a Szent Cecília kórus, a Neumarkt Brass, Oana Maria Bran (orgona). Szólót énekelt: Covacinschi Jolanda, Starmüller Éva, András Ildikó, Andrei Sofron és György Róbert. A kántori teendőket Márton Szabolcs és Geréd István látta el. A karnagy Potyó István volt. Részletek hangzottak el Liszt Ferenc: Missa Choralis című miséjéből, Halmos László, G.F. Häendel, A. Bruckner, Kodály Zoltán műveiből.
SZERZŐ: (N.-H. D.)     
Fotó: ROHONYI D. IVÁN

Szabadság, 2011. augusztus 22.