A település nevét 1291-ben Horynak írják, 1332-ben Harastus. A vatikáni levéltárban az 1333-as évi rovatban Harasztos, illetve Hzartus néven bukkan fel az egyházközség. A középkori templom a falutól keletre állott, ahol a Puszta-templom helynév őrzi emlékét. A 19. században még faltöredékei tanúskodtak róla. A templom 1704-ben még állt, ekkor a kuruc háborúk alatt leégett. Kálvin tanainak gyors terjedése nyomán a 16. század derekán áttértek az új hitre. Kétszáz évig a protestantizmus itt is, akárcsak egész Aranyosszéken, teljhatalommal bírt. Mária Terézia idejében a falu egy része visszatért a katolikus hitre. Orbán Elek királybíró kastélyában berendezett kápolnában indult el a katolikus istentiszteleti élet. Ez azonban szűkösnek bizonyult, és a bécsi udvar támogatásával 1767 és 1783 között felépült késő barokk stílusban a templom, melyet gróf Batthyány Ignác püspök szentelt fel. Az erdélyi katolikus nemes családok kérésére Mária Terézia nemcsak a templom építéséhez és annak berendezéseihez járult hozzá, hanem birtokot is adományozott az egyháznak, melynek jövedelme a lelkipásztort és a kántortanítót illette meg. A templomban lévő emléktábla tanúsítja, hogy ifj . Kemény Farkas gerendi gróf 1791-ben a templom karzatát készíttette el adományként. Utolsó helyben lakó plébánosa, Bodó Péter 1982-ben távozott. Azóta a tordai plébánia látja el. A lelkes kis egyházközséget egyrészt a kiöregedés, másrészt pedig az utóbbi két évtizedben az elvándorlás nagyon megtizedelte.