Istennel a hétköznapokban

Március 7–9. között a csíksomlyói Jakab Antal Konferenciaközpontban szervezték meg a feleségek és édesanyák lelki hétvégéjét „...gondod van minden utamra.”(139. zsoltár 3) mottóval. A gyulafehérvári főegyházmegye pasztorális bizottságának család-munkacsoportja által szervezett rendezvényen ez alkalommal több mint 125 feleség és édesanya vett részt. A hétvége történései arra világítottak rá, hogy feleségként, édesanyaként miként lehet Istennel élni a hétköznapokban. A szentségimádások, a közös imák, a szentmisék is ebben segítették a jelenlevőket. A résztvevők nyilatkozataival nyútunk képet a rendezvényről.

Tamás Ilonka, Szentegyháza: Ajándék volt a három nap, kedves volt, hogy még a nők napja is beleesett. A meghívott vendégek sok hasznos, fontos tudnivalót osztottak meg velünk, mi pedig, mint a szivacs, szívtuk magunkba. Nekünk, nőknek, szükségünk van arra, hogy részt vegyünk ilyen programokon, mert megerősítenek a mindennapjainkban és a gyereknevelésben. Úgy  feltöltödtem, hogy boldogan mesélek majd a hölgytársaimnak arról, milyen jó egy ilyen hétvégén jelen lenni. Erika nővér szavai jutottak eszembe, amikor hazaértem: ne zúdítsam a családomra az érzéseimet.

Kopacz Zsuzsa, Gyergyószentmiklós: Megerősítések, elcsendesülések, találkozások, újdonságok hétvégéje votl ez. Feleségként és négy gyerek édesanyjaként fontos volt számomra hallani, hogy a háziasszonyok értékes szerepet töltenek be a családjuk életében, akár apostoli feladatokat is végezhetnek elhivatottságuk kapcsán. Nagyon jó volt hallani ötleteket arra vonatkozóan, hogyan lehet a mindanapokban a jó Istennel online maradni. Megtudtam azt, hogy mindennapi munkánk megszentelése abban áll, hogy Istennek tetsző módon végezzük feladatainkat, így akár motiválhatjuk is a mellettünk lévő embereket. Az elcsendesülések alkalmával kérdések, válaszok cikáztak a fejemben, majd végül a szentségimádásban Jézus küldött nekem egy levelet, amiben minden kérdésemre választ találtam: „Veled leszek, nem maradok el tőled, nem hagylak el.” Most már tudom, hogy az isteni utam a Földön a legegyszerűbb, mindennapi dolgaimban rejlik, a nehézségekkel erősödik és a boldogságom által lesz teljes úgy, hogy Jézus velem van!

Baricz Katalin, Székelyudvarhely: Kérdésektõl gyötörve, kissé feldúltan érkeztem a hétvégére: a férjemmel való apró nézeteltérés, a gyermeknevelés megoldhatatlannak tûnõ aktuális kérdései zakatoltak a fejemben, elégtelennek éreztem magam. A kezdõima egy kis nyugalmat hozott, arra gondoltam, hogy legalább próbálkozom, még ha képtelen lennék is fejlõdni. Az elõadás a maga egyszerû, de tökéletes töménységével egy csapásra kisodort a letargiámból. Azt éreztem, hogy Isten egyenesen nekem címezte azt, amit mondtak. Az érzés fokozódott bennem a lelki cukorkák fogyasztásakor meg a következõ elõadás alatt is. Kezdett kialakulni bennem egy kép az elõtérbe helyezendõ értékekrõl, egy terv arról az irányról, amerre mennem kell. Letisztulni és leegyszerûsödni látszottak mindennapi feladataim. A vasárnapi szentmise erre erõsített rá. A megsejtett dolgok letisztultak, az elhatározásaim megerõsödtek. Akkor is, utólag visszatekintve is úgy érzem, mintha egy személyre szabott edzõtáborban vettem volna részt. Esténként már nagyon fáradtan is boldogan beszélgettem lefekvés elõtt sorstársnõmmel mély belsõ dolgainkról.

Csóg Krisztina, Csíkszentsimon: Nagy örömömre és hitem erősítésére szolgált részt venni a feleségek és édesanyák lelki hétvégéjén. Amikor egyik ismerősöm meghívott erre a léleképítő hétvégére, gondolkodás nélkül igent mondtam, felcsillant a szemem annak a lehetőségére, hogy több időt szánhatok arra, hogy közelebb kerüljek Istenhez, töltekezzem. Nehéz szívvel hagytam otthon a férjemet és a két kis gyerekemet. Tetszett a légkör, amibe belecsöppentem. Nem az volt a fontos, ki vagy, mit csinálsz, honnan jöttél, hanem teljes és feltétlen bizalmat kaptunk az Úrtól és egymástól. Úgy tölthettük a hétvégét, mint egy nagy család, akik mind ugyanazért a célért imádkozunk. A World Cafe – Érkezzünk meg…beszéljük meg kiscsoportos beszélgetések során rájöttem, hogy lelkes, kibontakozni szándékozó emberekkel gyűltünk össze imádkozni, beszélgetni, lélekben feltöltődni. A reggeli ima és elmélkedés után Hunyadi Ildikó Istennel a hétköznapokban című előadásában arra hívta fel a figyelmünket, hogy próbáljunk megszentelődni a hétköznapi dolgainkon keresztül, szeretetet vinni mindennapjainkba. Délután Családtervezés Billings ovulációs módszerrel címmel hallgattunk előadást. A gazdag, tartalmas napot egy lélekemelő szentségimádással zártuk. Könnyeimmel küszködve imádkoztam végig. Vasárnap Simó Irma Éltető kapcsolataink címmel tartott előadásán fogalmazódott meg bennem, hogy az emberekhez való bensőséges kapcsolatomat azzal erősíthetem és mélyíthetem, ha a velük töltött idő minőségi, éltető. A lángot, amely most felgyúlt, tovább szeretném adni másoknak is.

Lõrincz Katalin, Székelyudvarhely: Az Éltetõ kapcsolataim címû elõadás a szívemhez szólt. Nyolc hónapja járok Székelyudvarhelyen a Forrás közösségbe. Mindig csodálkoztam azon, hogy a szûkebb kis csoportom tagjaihoz mennyire nyitott tudok lenni, azt éreztem, oda-vissza mûködik ez a kapcsolat. Most megértettem ennek a magyarázatát: Isten van a középpontban.

Tekse Csilla, Marosvásárhely: Elõször vettem részt a feleségek, édesanyák lelki hétvégéjén. A találkozó témája nagyon aktuális volt számomra: hogyan tudjuk bevonni Istent a hétköznapjainkba, mindennapi elfoglaltságainkba. Megfogalmazódott bennem, hogy függetlenül attól, mik a napi teendõim, legyen az mosogatás, takarítás vagy bármi, szeretném úgy végezni, hogy azt átjárja, megszentelje az Isten iránti szeretetet, hogy a napnak minél több olyan pillanata legyen, amikor kisebb áldozatok révén vagy akár csak egy röpima erejéig is (példaul porszívózás közben) alkalmat adok Krisztusnak a vele való találkozásra. Felmértem a kapcsolatomat Istennel, önmagammal, családommal, házastársammal, azt, hogy mire kell jobban odafigyelnem ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok az erõ, az élet, és az öröm forrásai tudjanak lenni számunkra a hétköznapokban.

Összeállította Kertész Marika