A település keletkezésének ideje ismeretlen, de létezése régi időkre nyúlik vissza. A római uralom idején a falu déli oldalán a „só útját” felügyelő castrum állott. Nevét feltehetőleg az első telepestől kapta, aki a Mikó névre hallgathatott. Erre utal a temető alá behúzódó Mikó pataka, illetve az ennek folytatásában lévő Mikó utca. Első említése az 1567-es regestrumban található. A középkorban a hívek Nyárádköszvényesre jártak templomba. Emellett saját fatemplomuk is volt a temetőben, Keresztelő Szent János születésének tiszteletére, melyet az 1731. október–november hónapokban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a fenti titulussal Keresztúri Miklós marosszéki királybíró építtetett 1718 körül a Szent Antal hegyen. 1630-ban Toldalaghy Mihály és felesége telket vásárolt kolostorépítésre. Salinai István négy társával kápolnát és cellákat építtetett. A templomot és kolostort 1666-ban Kájoni János kezdte építeni, és ekkor nyerte el a mai formáját. Az építési munkálatok 1678-ban fejeződtek be. Felszentelését Dluszki Jakab bákói missziós püspök végezte 1692-ben. Ennek bizonysága a Kájoni nyomdában készült ősnyomtatvány, amely öt oltárt és ugyancsak öt harangot említ. A főoltár képét, mely a máriazelli kegykép másolata volt, Bécsből hozatta gr. Kornis Zsigmond. A kép már régen nincs meg. Keresztelőmedencéje régebbi. Feltételezik, hogy az egykori jótevő gróf Mikes várkastélyából került ide. A vallási és kulturális élet a ferencesek munkája nyomán fellendült. Gimnáziummá fejlesztették az iskolát, így ide járt tanulni a vidék ifj úsága. A gimnáziumot II. József császár 1785-ben megszüntette. A ferencesek 1796-tól az úgynevezett norma iskolát állították vissza, amelyet 1888-ig tartottak fenn. Ekkor a hivatalos négyosztályos elemi népiskola lépett a helyébe. A plébánia 1896-ban kezdett önállósulni, mint helyi lelkészség. 1913-tól végleg elvált Nyárádköszvényestől. A ferences szerzeteseket 1951. augusztus 20-ára virradó éjjel deportálták, a zárdát pedig lefoglalták. 1955 óta elmebetegek kórháza lett. A zárdából két cellát és egy előszobát hagytak meg az 1957-től 1990-ig itt lakó ferences atyák számára. 1997 óta a híveket Nyárádköszvényes plébánosa gondozza. Az államosított épületek közül 2007-ben az iskolát és a kántori lakást visszaadták. A zárda és a tanítói lakás a jobb időket várja.
Postacím:
547211 – Călugăreni, str. Kandia, nr. 42., com. Eremitu, jud. Mureș
Ellátó plébánia:
Örökös szentségimádási nap: január 16.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.