1332-ben plébániatemploma volt. A középkori templom a reformáció idején a reformátusoké lett, majd hamarosan az unitáriusoké. 1729-ben, a jezsuiták munkája következtében, többségbe kerültek a katolikusok, és nem kis ellenkezés közepette megkapták a templomot. 1729-ben tehát újra plébánia lett Nagyernyén. Az első plébános Mártonffi András volt. Az 1904-es esztendővel új fejezet kezdődött az egyházközség történetében. Közadakozásból és az Erdélyi Római Katolikus Státus segítségével az omladozó régi templom helyére újat építettek Mindenszentek tiszteletére. Katolikus iskola létezett itt 1850-től, de 1948-ban államosították.
Sáromberkét 1319-ben említették első ízben oklevélben. 1333-ban plébániatemploma volt. A reformáció után az újabban beköltözött katolikusok 1899-től házi kápolnát kaptak Borduboux Olivér jóvoltából, 1905-ben pedig kőkápolnát építettek.
Marossárpatakon a Szent Erzsébet Társulás házában volt a szentmise. Az 1700-as évek végén a marosvásárhelyi jezsuiták egy csodaforrás mellett kápolnát építettek, ahová áldozócsütörtökön körmenetben gyűltek össze a Jézus-kútjához és a Jézus Nevéről elnevezett kápolnához. 1836 után elpusztult.
Pokán csupán egy harangláb van 1976-tól, amelyet kápolnává bővítettek.
