2012.08.29
A mártonároni igényességre és egyszerűségre törekedett a Márton Áron Múzeum és Egyesület Csíkszentdomokosért és a budapesti Márton Áron Egyesület szervezett Csíkszentdomokoson augusztus 24-25. között megtartott konferencia szervezésében – mondta el köszöntőjében a helyi főszervező, Lázár Csilla. Soós Károly, a budapesti Márton Áron Egyesület elnöke, aki egyben a konferencia moderátora is volt, a rendezvényt hármas célját az egyháztörténeti munka elősegítésében, a Márton Áron kutatás eredményeinek népszerűsítésében és a szellemi ébresztésben nevesítette. Az igen tömör és színvonalas program során a hallgatóság Isten szolgája életútjának különböző szakaszaira, változatos megvilágításokban tekinthetett rá.
A Márton Áron püspöksége idejének túlnyomó részét meghatározó kommunista rezsim kisebbség- és egyházpolitikájának megértésében Novák Csaba Zoltán, a marosvásárhelyi Román akadémia történésze segített átfogó, példákkal illusztrált előadásával, a sötét korszakot három korszakra tagolva: a Róma elleni harc, az egyház elleni támadás és a sztálini integráció 1948-56-os időszakára, az `57-`59 közötti letartóztatási hullámra majd, az az 1960-as években kezdődött, kényszerű együttélés idejére, amelyet többek között a kommunista propaganda és a hithirdetés „versenyfutása” jellemzett. Novák szerint az egyház közösségmegtartó szerepe különösen Ceausescu modernizációs álmával szemben volt rendkívüli jelentőségű a nemzeti kommunizmus idején, a 70-es 80-as években.
A nagy püspök börtönből való szabadulása utáni éveiről az Egyházügyi Hivatal iratai között végzett kutatásai alapján beszélve, Nagy Mihály Zoltán, a nagyváradi Állami Levéltár főlevéltárosa (korábban az Országos Levéltár igazgató helyettese), azt három korszakra osztotta: Míg az 1955-57-es évek az önerőből történt újjáépítés idejét képezték, az 1957-64 közötti időszakot az előadó a „szélmalomharc”, a „se kint, se bent” (azaz sem börtönben, sem szabadon) idejének nevezte, amikor a püspök eszközök nélkül kellett hogy vezesse egyházmegyéjét, az 1964 után évekről pedig mint arról az időszakról beszélt, amelyben a Szentszék és az állam közti tárgyalások kapcsán kirajzolódott Márton Áron kiemelkedő politikai szerepe. A püspök kompromisszum kötésére nem volt hajlandó, hanem mindig a konszenzusra törekedett, és a ráháruló ilyenszerű terhek közepette is a hívek közösségének püspöke maradt – emelte ki Nagy Mihály.
A hallgatóság által talán legkedveltebb előadó, Stefano Bottoni budapest-bolonyai történész szintén Márton Áron 1945 utáni szerepéről beszélve kiemelte: az a helytállás és az egyház függetlenségéért való küzdelem, amely a nagy püspököt jellemezte, nehezebb, mint a mártírium. A püspök börtönből való szabadulása pedig „politikai csodának” nevezhető, tekintettel arra, hogy Márton Áron semmilyen kompromisszumot nem volt hajlandó elfogadni saját külső szabadsága megszerzése érdekében. A politikai hatalom, amelynek nem sikerült megtörni Márton Áron püspököt, a kiváló egyéniségtől való félelmében eltüntetésére, „nem-személlyé” tételére törekedett, de ebben is kurdarcot vallott, hiszen az Áron püspök kulcsszerepe még akkor is látszott, amikor nem-cselekvéssel válaszolt egy-egy helyzetre.
Rendkívül érdekes volt bepillantani Denisa Bodeanu történész segítségével a Securitate-iratok (CNSAS) világába. Mint előadásából kiderült, Márton Áronról szinte hihetetlen mennyiségű – 236 kötetnyi – információs anyagot tartalmaz a Securitate irattára. Ebből 153 Márton Áron különleges technikával felvett beszélgetéseinek átiratait tartalmazzák, de a Securitate dossziéiban megtalálhatóak a püspök megfigyelésével megbízott informátorok hadának jelentései valamint a főpásztor levelezésének jelentős része is – utóbbi részben másolatban vagy lefényképezve, részben pedig eredetiben.
Márton Áron püspöki kinevezésének történelmi vonatkozásait a Moszkvából Skypeon át bejelentkezett Seres Attila magyarországi történész tárgyalta. A főpásztor kiállása az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, különösen is a zsidók meghurcoltatása és deportálása ellen Péter Izabella csíkszeredai előadó bemutatójában kapott hangsúlyt. Ozsváth Judit egyetemi adjunktus Márton Áron egyetemi lelkészi és lapszerkesztői életszakaszáról, Holló László, a kolozsvári Teológiai Kar tanára a Római Katolikus Státusról és Márton Áronnak ahhoz való viszonyulásáról beszélt, Farmati Anna, a Szociális Testvérek erdélyi kerületi elöljárója pedig a Társaságnak a főpásztorhoz kötődő emlékeiből adott ízelítőt. Virt László szociológus Márton Áron értékrendjéről, Soós Károly pedig közéleti szerepéről, „szolgáló politikájáról” tartott előadást, kiemelve, hogy Áron püspök számára a hatalomnak mindig csak mint az igazi értékek érvényesítése eszközének volt jelentősége.
Isten szolgájának szentté avatási ügyéről annak posztulátora, Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője beszélt, vázolva a folyamat lépéseit és rámutatva a teljes igazság keresésének fontosságára, amit Cicerot idézve azt jelenti: hamisat ne állítani és az igazat el ne hallgatni. Az egyházjogász előadó elmagyarázta a boldoggá és szentté avatás közti különbséget is: míg előbbi esetében az illető személy tiszteletének egy közösségben való megengedéséről, addig utóbbiban a tiszteletnek az egész egyházra vonatkozó elrendeléséről van szó.
A tudományos előadásokat pódiumbeszélgetések, a Christian Amza által a TVR Cultural számára készített dokumentumfilm megtekintése, a Márton Áron múzeum közös meglátogatása, a főpásztor hagyatékát magába foglaló kötet-sorozat rövid bemutatója Kuszálik Péter által, valamint három tanúságtétel egészítették ki: Berszán Lajos, Csató Béla és Jakab Gábor plébánosok Márton Áronhoz kötődő személyes élményeikből osztottak meg néhányat a jelenlévőkkel.
A hallgatóság a Márton Áronnal kapcsolatos ismeretei gazdagítása mellett betekintést nyerhetett a romániai felekezetek 1945 utáni időszakával kapcsolatos egyháztörténeti kutatás helyzetébe, valamint a magyarországi közélet két személyiségével is ismerkedhetett: a zsidó-mentő, svéd diplomatával, Raoul Wallenberggel és a tudós-politikus emigránssal Kovrig Bélával, akikről Szita Szabolcs illetve Petrás Éva magyarországi történészek tartottak előadást.
A tudományos igényű és egyben élet-közeli konferencia végére hiszem, hogy a résztvevőkben megerősödött az a meggyőződés, amire Szarka Gábor konzul, Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul üdvözletét tolmácsolva utalt: lehetséges embernek maradni az embertelenség közepette is, de ennek feltétele a történelmi trendekkel való sodródással szembeni ellenállás és a nagy elődök példájának követése.
Bereczki Silvia
Vasárnap
Konferenciát tartottak Márton Áronról (Magyar Kurír)
Márton Áron püspökről szerveztek konferenciát Csíkszentdomokoson (Krónika)
Igényesség – Márton Áron szellemében (Székelyhon.ro)
Közel 80 ezer lapot szentelt a Securitate Márton Áronnak (transindex.ro)
A Duna Televízió 18 órás hírei 2012.08.24-én (21.10-től 23.44-ig)
A Duna Televízió 18 órás hírei 2012.08.25-én (9.51-től 11.34-ig)
Kárpát expressz (Duna Televízió) 2012.08.30-án (10.10-től 13.48-ig)
A Kossuth Rádió interjúja Mons. Dr. Kovács Gergellyel
A Kossuth Rádió interjúja Nagy Mihály Zoltánnal (erdely.ma)