A székelyudvarhelyi tragédia kapcsán a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az állásfoglalását a rendőrségi kihallgatást követően kívánta közzétenni, de mivel azt egy későbbi időpontra halasztották, az alábbi pontosításokra szorítkozik:
1. A két iskolaépület felújítása után, az Érsekség 2022 februárjában megújította a szerződést a projektmenedzserrel, hogy ő megtehesse a szükséges lépéseket a bentlakás épületének felújítására és környékének rendezésére.
Az erre vonatkozó vaskos dokumentáció tartalmaz többek között 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas „Expertiză tehnică”-t a bentlakás épületéről, amely 2023 szeptemberében készült, régészeti felügyeletre 2023 szeptemberében megkötött szerződést is.
A dokumentáció műszaki értelmezése nem az Érsekség illetékessége, viszont laikus számára is világos, hogy részletes szeizmológiai felmérés is készült, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat. Az épület RsIII-as szeizmikus kategóriába nyert besorolást, és a szakemberek mindössze csak kisebb beavatkozások végzését javasolták.
2. A két iskola és a bentlakás épülete 2004-ben került vissza az Érsekség tulajdonába. Azóta az épületegyüttest Székelyudvarhely önkormányzata bérli. A 2004-ben kötött szerződésben megállapított évi 23.784 lejes bérleti díj az évek folyamán történt újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett és 2021-ben érte el a 300.000 lejt.
Bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagrendezésének költségeit is csak részben fedezték (csak a lépcsőfeljárat javítása 150.000 lejbe került, egy-egy falburkolat- vagy belső javítás alkalmanként 30-40.000 lejt jelentett). A két iskolaépület felújításához sem helyi önkormányzati, sem más román állami támogatást nem kaptunk. A rehabilitációt a magyar állam karolta fel és biztosította az ahhoz szükséges többmillió eurós befektetést.
3. A római katolikus egyház összesen 482 tanintézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam egyetlen tollvonással valamennyit államosította. Ezen ingatlanoknak mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után. Az épületeket rossz, nem egyszer használhatatlan állapotban vettük át a 60-70 éves állami használat után, ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azokat a tulajdonainkat (erdők, mezők, bérépületek stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították.
A visszaszolgáltatott épületekben javarészt állami intézmények működnek ma is (tanintézmények, kórházak, hivatalok stb.), olyan bérleti díjakért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendőek. Az Egyház készséggel bocsátja ingatlanjait a közjó hasznára, viszont méltatlannak és igazságtalannak tartja, hogy nem egy esetben 1000-2000 lejes havi bér mellett az épületek fenntartásának kötelezettségét az egyháztól várják el és kérik. Ezért sürgetjük és követeljük továbbra is az ingatlanjaink működtetését biztosító államosított tulajdonunk visszaszolgáltatását.
4. A katolikus egyház elkötelezetten vállal fel és végez köz- és szociális szolgálatot, mint ahogy mindig is tette, ha azt nem lehetetlenítik el. A székelyudvarhelyi tragédia nyomán nem célja nyilatkozatháborúba bocsátkozni, nincs szüksége önigazolásra. Tettekkel és nem szócsatával végzi a kötelességét: mindannyiunknak az evilági bír(ál)ókat meghaladó Bírája előtt kell számot adnunk.
Az érsekség osztozik a gyászban és a fájdalomban, együttérzéséről biztosít minden érintettet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
