Szeptember 29-én, Gyulafehérváron, a főegyházmegye és székesegyház búcsúünnepén, megemlékeztek a harminckét évvel ezelőtt elhunyt Márton Áron püspökről és megnyitották a hit évét. Márton Áron szellemi öröksége elválaszthatatlan a hittől. Ahogy utolsó körlevelében írja: „Szeretett Híveim, mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben, és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül” (1980. május 15.).
A hit éve jó lehetőség arra, hogy ne csak hitünket tisztítsuk meg, mélyítsük el és helyezzük szilárd alapokra, hanem különös figyelemmel forduljunk boldog emlékű püspökünk alakja felé. „Minél jobban megismerjük Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is”. (Jakubinyi György érsek)
Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulációja kiemelt figyelmet szentel nagy püspökünk hagyatékának és örökségének a hit évében. Így, például, minden hónapra kiválasztunk egy gondolatot nagy püspökünk beszédeiből/írásaiból: 14 hónap - 14 gondolat. Ahogy eddig is folyamatosan hírt adtunk a Márton Áronnal kapcsolatos kezdeményezésekről, a hit évében valóságos programsorozatba igyekszünk összefogni minden idevonatkozó eseményt. A katolikus média (Vasárnap, Keresztény Szó, Mária Rádió) hangsúlyosabb jelenlétet biztosít élete és tanítása ismertetésének, de bekapcsolódnak a gyulafehérvári szeminárium kispapjai és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum is.
Ahogy a hit tettek nélkül meddő, ugyanúgy igaz, hogy a hit működik és mutatkozik meg a tettekben (v.ö. Jak 2,14-26). Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből: mindannyiunk feladata és kötelessége, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk. (Kovács Gergely)
