Gombafertőzés miatt felszedték a csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom padlóját, és a templom belsejéből kitakarították a hordalékot. Öröm az ürömben, hogy így teljesen láthatóvá vált a középkori templom alapja a fennmaradt fél méteres felmenőfalakkal, sőt a középkorból származó téglával kirakott padló is, melynek jelentős hányada megőrződött eredeti állapotában.

Templom a templomban

A látványt kérésünkre a munkálatokat figyelő, felügyelő Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze magyarázta. A szakember átvizsgálta a kihordott törmeléket, és kiválogatta a középkori boltozat egykori darabjait, előkerült néhány gótikus ablakosztó is. Ezeket a múltról árulkodó jeleket fertőtlenítik, és a Csíki Székely Múzeumba szállítják.

„1800-ban bontották le a középkori templomot. Gyakorlatilag az omladék egy részét az új alap töltéseként használták. Valamennyit akkoriban kihordtak a kőanyagból, de fél méteres – helyenként méteres – felmenőfalak maradtak fenn, mert ezekre fektették a padlógerendákat. Most, hogy minden kihordódott, előkerültek a 16. századi szentélynek a felmenő meszelt falai, a szentély és a templomhajó közti lépcső és a gyakorlatilag érintetlen téglapadló. A falmaradványok külső oldalán szépen látszanak az egykori támpillérek is.

Ami még érdekes és újdonság is a korábban végzett kutatásainkhoz viszonyítva, hogy a déli hajófal mellett előkerült az egykori déli bejárat (mi ugyanis főként az északnyugati részen végeztünk falkutatást). Látszik az is, hogy két-három lépcsőfokon ereszkedtek le a középkori templomhajóba, a külső járószint így jóval magasabban helyezkedett el, mint a belső. A lépcső melletti gyenge alapozással kapcsolatban, arra gyanakszom, hogy valamikor keresztelőmedence állhatott itt, mert a középkorban az volt a szokás, hogy a templomok déli bejáratához közel tették a keresztelőmedencét. Így kerülték el, hogy pogány gyereket hozzanak be a templomba, ott ugyanis rögtön megkeresztelték. Kozmáson még ott van „a helyén” a déli keresztelőmedence” – olvasott az íratlan forrásokból Botár István.

Dimbes-dombos a 16. századi téglapadló, amire a magyarázat a régész szerint az, hogy valószínűleg temetkezések folytak a templom belsejében. „Van írott forrásunk a 17. századból, hogy a könnyen eltávolítható padlót ideiglenesen felszedték és temetkezés után visszatették.” Az összes sír feltárása azonban nehézkes, hónapokat felölelő művelet lenne. A 2002–2005 időszakában végzett kutatásuknál közel nyolcvan sírt tártak fel. A szentélynél nyitott 12 négyzetméteres szelvény esetében például tizenhét, különböző korból származó sírra bukkantak.

Még nem született döntés egyelőre, hogy a jelenleg feltárt falmaradványokat megpróbálják-e valamilyen módon bemutatni. Mindenesetre érdemes kisétálni a csobotfalvi templomhoz, hisz a Csíki-medencében talán még sohasem lehetett ennyire tisztán kirajzolódva és összességében látni egy középkori templom maradványait.

Szőcs Lóránt 2011. március 30., Székelyhon.ro