Közönségsiker vagy boldogemlékű Márton Áron püspök egy újabb csodája? – Ez a kérdés merült fel sokakban, amikor a Vigadó Művelődési Ház kiállítóterme zsúfolásig megtelt, és még mindig érkeztek az emberek. Jöttek idősek, fiatalok, akik személyesen is ismer(het)ték, olyanok, akik csak hallottak a nagy püspökről.

Őszintén mondom, húsz éve járok különböző könybemutatókra, de még ennyi embert nem láttam együtt, ilyen jellegű rendezvényen! Talán Kányádi Sándor bátyánk legutóbbi kézdivásárhelyi itt léte alkalmával, tavaly, gyűltek össze ennyien ilyen eseményre, de ott számottevő túlsúlyban a gyermekek – óvodás és iskolás diákok – voltak jelen.
Nyilván a nagy érdeklődésbe az is „besegített”, hogy a könyvbemutatón a város szülötte, büszkesége, Mons. Dr. Kovács Gergely is itthon volt, Rómából érkezett, ő a nagy püspök boldoggá avatásának posztulátora, s elsősorban a procedúra jelenlegi helyzetképéről számolt be.

A november 12-én, kedden este 6 órai kezdettel tartott könyvbemutatón Vargha Béla kézdi-orbai kerületi főesperes, a kantai Szentháromság-templom plébánosa köszöntötte az egybegyűlteket, majd imára szólított minden jelenlévőt. Áron püspök szentté/boldoggá avatásáért imádkoztak az egybegyűltek. A boldoggá- és szentté avatás bonyolult folyamatáról, majd a boldog emlékű püspök boldoggá avatásának stádiumáról tájékoztatta röviden a jelenlévőket Kovács Gergely. Aztán átvette a házigazda szerepét, bemutatta a legújabb, Márton Áronról szóló tanulmánykötet két jelenlévő szerkesztőjét, Lázár Csillát és Lövétei Lázár Lászlót (sajnos Bodó Márta főszerkesztő betegsége miatt nem lehetett jelen). Lázár Csilla a könyvben olvasható tanulmányok szerzőit mutatta be röviden, ugyanakkor summázva kiemelte az adott tanulmány jellemzőjét, fontosságát is, és ezzel valósággal felcsigázta a jelenlévők érdeklődését a kiadvány iránt. Arról nem is beszélve, hogy a felvezetés, az ismertetés, majd néhány jellegzetes idézet felolvasása és a hozzáfűzött kommentár olyan szakmai felkészültséget, anyagismeretet sugárzott, amely valósággal lebilincselte a hallgatóságot. A könyv szerkesztőjének, aki nem mellesleg a csíkszentdomokosi Márton Áron Műzeum vezetője is, előadásmódja, gördülékeny gondolatfűzése, amellyel bármelyik főiskolai katedrán megállná a helyét, megérdemelne egy külön cikket. Nem is csoda, ha talán minden jelenlevő meg is vásárolta a kötetet. A könyvismertető végén kivetített képösszeállítás segítségével eleveníthették fel a jelenlévők az Áron püspökhöz kapcsolódó emlékeiket, olvasmányélményeiket.

Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című könyvet ajánlom mindenkinek, aki nagy püspökünkről többet szeretne megtudni. Köszönjük a szép könyvélményt a szerzőknek, szerkesztőknek és a Verbum meg a SZIT kiadóknak! (Fórika Balázs)


A Székely Hírmondó (Jancsó Katalin) és a Háromszék (Iochom István) fényképe

 

Kapcsolódó:
Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről
Márton Áron, Válogatott írások és beszédek
Márton Áron, a példakép (Siculus Rádió, 2013.11.9.) 
A Székely Hírmondó tudósítása

Márton Áron kezdőoldal

Aktuális: hírek, események

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.