A reformáció előtt is több jelentősebb szerzetesrend városa Torda. A reformáció következtében mind a plébániák, mind a kolostorok teljesen megszűntek. A 17. század elejétől a még kis létszámú Újtorda katolikus lakossága igényelte és biztosította a ferences szerzetesek letelepedését. Györff y Pál rendfőnöksége alatt 1735-ben a kolozsvári úton megvásárolták Gergelyffy Józseft ől és feleségétől, Kovács Zsuzsannától a Gyárfás-féle birtokot azzal a szándékkal, hogy oda templomot és kolostort építenek a ferencrendiek számára. 1733–37 között Szent László tiszteletére építettek templomot és kolostort az obszerváns ferenceseknek. Így a barátok 1752-ben a város ezen részében végleg letelepedtek. A környéken nagy volt a paphiány, ezért a barátok az aranyosszéki falvak hitéletét is igyekeztek ellátni. Ugyanakkor segítettek a katolikus felekezeti iskola lelki nevelésében is. 1951-ben a ferenceseket kényszermunkára hurcolták. Miután enyhült a helyzet, a börtönből kiszabadult Izidor atya haláláig, 1994-ig gondozta a templomot, utána a plébánia látta el. A kolostor épületét még mindig bérlők lakják. Az eddig felszabadult részben Caritas iroda és raktár, könyvtár, Német Fórum és cserkészet kapott otthont.
Postacím:
Turda
Ellátó plébánia:
Örökös szentségimádási nap: február 11.
Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).
Cikk
Folyó év augusztus 1-jével az alábbi személyi változásokra kerül sor a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében:
(Részlet az V. / 2026. számú körlevélből)
Cikk
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Egyházzenei Bizottság szervezésében ebben az évben is kántorvizsgát tartanak azok részére, akik a szükséges ismeretek elsajátítása után kántori oklevelet szeretnének szerezni.
(Részlet az V. / 2026 számú körlevélből)