A reformáció előtt is több jelentősebb szerzetesrend városa Torda. A reformáció következtében mind a plébániák, mind a kolostorok teljesen megszűntek. A 17. század elejétől a még kis létszámú Újtorda katolikus lakossága igényelte és biztosította a ferences szerzetesek letelepedését. Györff y Pál rendfőnöksége alatt 1735-ben a kolozsvári úton megvásárolták Gergelyffy Józseft ől és feleségétől, Kovács Zsuzsannától a Gyárfás-féle birtokot azzal a szándékkal, hogy oda templomot és kolostort építenek a ferencrendiek számára. 1733–37 között Szent László tiszteletére építettek templomot és kolostort az obszerváns ferenceseknek. Így a barátok 1752-ben a város ezen részében végleg letelepedtek. A környéken nagy volt a paphiány, ezért a barátok az aranyosszéki falvak hitéletét is igyekeztek ellátni. Ugyanakkor segítettek a katolikus felekezeti iskola lelki nevelésében is. 1951-ben a ferenceseket kényszermunkára hurcolták. Miután enyhült a helyzet, a börtönből kiszabadult Izidor atya haláláig, 1994-ig gondozta a templomot, utána a plébánia látta el. A kolostor épületét még mindig bérlők lakják. Az eddig felszabadult részben Caritas iroda és raktár, könyvtár, Német Fórum és cserkészet kapott otthont.
Adresă:
Turda
Mater:
Zi de adorație perpetuă: február 11.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.