Kézdikővár területe az ősidők óta lakott. Az 1974–1975. évi ásatások során a Polyvárnak nevezett helyen késő neolitikumi leleteket találtak. A pápai dézsmák regestrumában 1332-ben Pusulnik, 1333-ban Pusulnuk, 1334-ben Pusulvik néven fizet Domokos nevű papja. 1349-ben Pesulnuk néven említik, amely később Peselnekre változik.1906-ban változtatták át a falu nevét Kézdikővárra. Feltehetően a besenyő eredetű falut a 14. században Zsigmond király adományozta az Apor családnak, valószínűleg új adomány címén. Ekkor az Aporok erőszakkal jobbágyokká tették az addig szabad besenyőket. A Felső-Fehér vármegyéhez tartozó falut 1876-ban csatolták Háromszékhez. Az 1968-as közigazgatási átszervezésig a hozzá tartozó Kézdiszárazpatakkal együtt községközpont volt. A 2004-ben és 2005-ben tartott népszavazás az előre nem tekintő és közömbös községi lakosok miatt sikertelennek bizonyult, így nem tudott leszakadni Kézdiszentlélek községről. Régen a falu nem a mostani helyén, hanem az ettől délebbre lévő Cékláspatak völgyében terült el. A ma már lakatlan helyen a régi templom romjai maradtak fenn, melynek építési ideje a 12. századra tehető. A templomot hasonló korú temető vette körül.
Ezt a helyet ma is Faluhelynek nevezik, melynek nyomait Orbán Balázs is megtalálta. 1998-tól kereszt jelzi a helyét. A falu jelenlegi helyére való költözése után, 1825-ben új templomot építettek, amelyet 1829. május 30-án szentelt fel Kovács Miklós püspök. A régi templom pusztulása korábban következhetett be, mert Kézdikővár Kézdiszárazpatak filiája lett, és az új templom felépüléséig a hívek oda jártak templomba. Napjainkban is katolikus falu. 1751-ben kezdetét vette a kereszteltek anyakönyvének írása. 1975-ben hosszas vajúdás és erőfeszítések árán papilakot építettek. Az első kántori lak, amely az iskolát is magába foglalta, 1791-ben épült, majd 1858-ban felépítették a mai kántori lakot, amely két tanteremnek is helyet adott. Az első ismert tanító Lázár Ferenc kántor volt.
Postacím:
527152 – Petriceni, nr. 294., jud. Covasna
Szolgálatot teljesít
Kántor: Csulak CsabaÖrökös szentségimádási nap: november 11.
Szentmisék: vasárnap 10,30 órakor, hétköznapra eső ünnepnap 17 órakor; hétköznap 19 órakor, illetve 16,30 órakor. 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.