Postacím:
547216 – Călușeri, nr. 137., com. Ernei, jud. Mureș

Székelykál

Sarlós Boldogasszony, plébánia
Szolgálatot teljesít
Kántor: Lőrinczi Miklós

Székelykál középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott. 1752-ben új templomot építettek a hegy alatt, és azóta ez a templom a székelykáliak lelki központja. 2005-ben teljes felújítást eszközöltek rajta. Mivel Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, már a 19. században is léteztek rózsafüzér társulatok, és azóta a szentmisék előtt és otthonukban is végzik a rózsafüzért. Még a kommunista időkben is erőteljes lelki élet jellemezte az egyházközséget. A hívek közösségi életét elsősorban a templom és az istentiszteleti élet határozta meg. A vasárnap és ünnepnapok megtartása, megszentelése mindig is fontos szempont volt számukra, mellyel nagyban párosult a szentségi élet. Létszámukat tekintve a 20. század elejére 260-ra is felduzzadt, majd az országos szinten elkezdődött városiasodási program felgyorsította az elvándorlást Székelykálban is. Mindig a templom mellett működött a katolikus iskola, mely a lelki, illetve a szellemi élet melegágyává vált. A tanító egyben a templom kántora is volt, részére az egyházközség kántortanítói lakást és földet biztosított. Az államosításkor ezt a lakást nem vették el, hanem az állami iskola tanárainak adott otthont, mindaddig, míg Simó Sándor plébánossága (1981–1985) idején át nem alakították plébániának. A régi plébániai lak ugyanis lakhatatlanná vált, és még ma is felújításra vár. A fi liák közül Iszlót népes katolikus lakja. Kezdetben Ehed fi liája, majd a 90-es évek elejétől Székelykálhoz csatolják. A hívek lelki központja az 1912-ben épített kőtemplom, melynek szépsége és rendezettsége a híveknek az egyházuk és templomuk iránti szeretetéről tanúskodik. Minden vasárnap és ünnepnap tartanak ott szentmisét, és vallásoktatásban is részesülnek a gyerekek.
Erdőcsinádon 1890-től van katolikus kápolna, amelyet 1983-ban újjáépítettek a lelkes és odaadó hívek jóvoltából.
Székesen, a többségében idős emberek lakta faluban, havonta egyszer van szentmise az 1970-ben épített kőkápolnában.
Iklandon egyre több a bevándorló katolikus, és ezzel a fiatal család is. Mivel részükre háznál történik misézés, egyre erősebb az igény egy kápolna építésére.
Székelykál, de még inkább a filiák ki vannak téve az elöregedés veszélyének. A gyermek kevés, a hívek többsége idős, de azért a lelkipásztori gondozást, aki bennük és közöttük az Isten országát építi, igénylik és elvárják.

Örökös szentségimádási nap: január 23.
Szentmisék: vasárnap és ünnepnap: 11,30 órakor
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.