1265-ben Hungnodként említik az írások. 1307-ben Ilyés kanonok volt Hunyad főesperese. 1332-ben plébániatemploma is volt, erről a templomról nincs későbbi adat. 1442-ben a ferences szerzetesek részére Hunyadi János kolostort és templomot építtetett. Hunyadi János ugyan az ágostonrendieknek szánta, de mire elkészült, Mátyás király II. Pál pápától szerzett engedélyt, hogy a ferenceseknek adhassa. 1533-ban leégett a templom és a kolostor, 1552-ben pedig, a reformáció idején, a szerzeteseket is kiűzték. A ferencesek 1710-ben tértek újra vissza. Ekkor fedték be a középkori tornyot, és 1717-ig újjáépítették a romos templomot. XIV. Benedek pápa az akkori miniszter generális kérésére megengedte, hogy a ferencesek templomai oltárkiváltsággal bírjanak. Ez a kiváltsága megvolt a régi templomnak, mivel az új templomban új márványfőoltárt készítettek, a fenti rendelet alapján a tartományfőnök kérte a püspököt, hogy a vajdahunyadi kolostor templom főoltárát kiváltságos oltárrá jelölje ki. Ezt a püspök 1914. június 4-én pápai határozat alapján meg is tette.
A Vajdahunyadon lakó szerzetesek sikeresen tevékenykedtek a tanítás és lelkipásztorkodás terén is. A rendi növendékek tanítását már 1727-ben elkezdték, s csupán néhányra tehető azon évek száma, amelyekben nem voltak itt rendi növendékek. A jelenlegi templomot és kolostort 1910-ben kezdték el építeni, és ugyanakkor jelentős területet is vásároltak a templom körül. E templomot a Boldogságos Szent Szűz mennybemenetelének tiszteletére szentelte fel Fetser Antal nagyváradi püspök 1912. május 26-án (Gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök megbetegedett). Az új templomba 1911-ben Angster József és fi ai orgonagyárossal új orgonát építtettek. Az orgonát a tervezet szerint két játszóasztallal, huszonöt változattal, két testben építették fel. A ma álló várkastélyt Hunyadi János emelte 1442–46 között egy előbbi vár helyén. Hunyadi szép csúcsíves kápolnát építtetett hozzá: Capella B. Mariae Virginis in castro Hunid. 1452-ben új kápolnát építtetett: Capella X Johannis Baptistae in castro Hunad. 1721-től működött a katolikus iskola, majd később gimnázium is. 1948-ban államosították az elemit. A gimnázium már korábban megszűnt.
Postacím:
331128 – Hunedoara, str. Revoluţiei, nr. 5., jud. Hunedoara
Tel.:
0254-711.278
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: július 17.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon: 8, 10, 12, 16 órakor. Hétköznap 7,30; 19 órakor 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.