a.) Alkalmi beszédek 2.

Keresztény hitigazságokat és egzisztenciális témákat tartalmazó beszédeket és beszédvázlatokat kaphat kézhez az „Alkalmi beszédek 2” c. kötet olvasója.

 Rajtuk keresztül betekintést nyerhet Márton Áron gondolatvilágába és lelkiségébe. Nyilvánvalóvá válik, hogy papként és püspökként hűségesen ragaszkodott a római Szentszékhez, az Egyház tanításához. Beszédeinek sajátossága, hogy az emberekhez akart szólni, őket akarta megszólítani.

Az „Alkalmi beszédek 2.” c. kötetet Főtisztelendő Msgr. Dr. Marton József ny. professzor állította össze. Az érdeklődők megtalálják e könyvet az Érsekség kapusszobájában és a Corvina üzletekben.

b.) Márton Áron – Neclintit

A csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum igazgatójának, Lázár Csilla tanárnőnek a szerkesztésében megjelent: „Márton Áron – Neclintit, o selecție din scrierile episcopului”. Elsősorban román nyelvű híveknek ajánljuk. Megrendelhető a szerzőtől:

Lázár Csilla – igazgató

Márton Áron Múzeum

537275. SÂNDOMINIC

Jud. Harghita

(részlet a XII./2018. érseki körlevélből)

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.