1060–1063-ban I. Béla megalapította a kolozsmonostori apátságot. Ekkor Kolozsvár még csak falu volt, amelyet III. Béla 1192-ben az apátságnak ajándékozott, majd 1275-től a gyulafehérvári püspök birtokát képezte. 1177-ben már Kulusvár a neve, 1213-ban pedig castrenses de Clus. Legkésőbb a 12. században épülhetett temploma, de az első adat csak 1214-ből ismeretes: „Iobbagiones ecclesiae de Clus”. Ez a templom a mai ferences templom őse, itt volt a plébániatemplom. 1313-ban már főesperesi hely: Benedek a főesperes-plébános. Az 1300-as évektől kezdték építeni a monumentális Szent Mihály-templomot, amely átvette a plébániatemplom szerepét, és a régi templom a domonkosoké lett. Az 1349-es évi búcsúengedély már a templom berendezését segélyezte. Két tornyot terveztek, de csak egy épült fel. A reformáció idején a templom lutheránus, református, majd 1559-től unitárius lett 1716-ig, amikor Habsburg hatalmi döntéssel a katolikus egyház visszakapta. Plébánosa volt két püspök is: Lönhardt Ferenc (1864–1875) és Márton Áron (1936–1949). Kolozsváron született Balázsfi Tamás (1581) pécsi püspök (1621–1625). Ugyanitt született Bokor Sándor (1915) erzsébetbányai plébános, akit 1972-ben elhurcoltak. Holttestét a Dunából halászták ki.
1579-ben Báthori István főgimnáziumot alapított a jezsuiták vezetésével. 1782-től a piaristák vezették. Akadémiai oktatás is folyt. Hirschler József alapította a Mariánumot, 1908-tól 1948-ig a Misszonyunkról nevezett Iskola Nővérek vezették az iskolát (elemi volt 1910-ben, főgimnázium 1911-ben, kereskedelmi iskola 1910-ben). A plébános 1907-ben óvodát és elemi iskolát alapított, az Augusteumot. Összesen négy elemi iskola volt. 1948-ban az iskolákat államosították.
Szamosfalva 1280-ban tűnik fel először okiratban. Temploma 1241 után épült Szent Erzsébet tiszteletére. A reformáció után a reformátusoké lett. 1724-ben visszakapta a katolikus egyház.
Szentmisék sorrendje:
Vasárnapi szentmisék: 11:00 és 18:00 órától
Hétköznapi szentmisék: hétfőtől péntekig: 8:00 és 18:00 órától
szombaton: 8:00 órától
Nyári időszakban – július és augusztus hónapokban – hétfőtől szombatig 8:00 órától, valamint szerdán 8:00 és 18:00 órától.
Hétköznapra eső ünnepek esetén 8:00 és 18:00 órától van szentmise.
Postacím:
400015 – Cluj-Napoca, P-ța Unirii, nr. 16., jud. Cluj
Tel.:
0264-595.252, 0747-482.278
E-mail:
Kolozsvár – Szent Mihály (belváros)
Szolgálatot teljesít
Kántorok: dr. Potyó István, Márton Szabolcs és Geréd István
Örökös szentségimádási nap: december 31.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.