2010.03.19
Kájoni János polihisztort, illetve Domokos Kázmért, az egykori Maros- és Csíkszék püspökét állította példaképül Böjte Csaba és Ferencz Ervin ferences szerzetes a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi otthonaiban élő gyermekeknek az elmúlt szombaton.
Az ünnepi szentmise hangulatát a csíkszeredai Role együttes és a gyergyószárhegyi Kájoni János nevű egyházi kórus emelte.
Ferencz Ervin házigazdaként beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nagy elődök példaértékű életéről nem lehet eleget beszélni. Mint mondta, Kájoni korának „mindentudója” volt, aki jól kamatoztatta a Jóistentől kapott öt-tíz „tálentumát”. Az ő nevéhez fűződik a gyergyószárhegyi és mikházi kolostor építése, és a csíksomlyói egyházi iskola újjáépítése.
A „Székelyföld éneklő Pázmány Péterének” nevezett szerzetes orgonaépítő is volt, és Csíksomlyón megalapította a Székelyföld első hangjegynyomásra is berendezett nyomdáját, ahol 1676-ban Cantionale Catholicum címen kinyomtatták egyházi és világi gyűjtésből származó dalgyűjteményét. Ugyanitt nyomták ki Ortus Sanitar című fatáblás, gyógyfüves könyvét is, amelyben 244 gyógyhatású növényt ismertet. De az ő nevéhez kötődik a székely rovásírás megörökítése is. „Isten dicsőségére szentelt életet élt, az ő önazonosságából élünk azóta is” – vélte Ervin atya.
„Hálát adunk az Istennek, hogy vannak nagyjaink, példaképeink” – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes, aki Domokos Kázmérról is szólt. A két jeles személyiség kezdeményező készségét emelte ki, mint mondta, „ahol ők elmentek, gyümölcsök teremtek”. Elmondta, 150 éves szünet után Domokos volt Erdély első felszentelt püspöke, akit buzgósága és ékesszólása miatt kedveltek a hívek. Ennek köszönhetően számos protestáns embert visszatérített a katolikus hitre, s a pestisjárvány idején maga ápolta a betegeket.
Szerző: Jánossy Alíz, Krónika, Eklézsia, 2010. március 19.