1271-ben Abruth néven említik az írásokban. 1425-ben Abrudbánya, 1427-ben Altenburg a neve. A vidék bányakincsei a magyar királyok figyelmét is felkeltették, és ahogy a kereszténység szilárdabb alapot nyert, megkezdődött a környék benépesítése. Szászországból és más tartományokból német eredetű embereket telepítettek a bányahelyekre és kiváltságokkal ruházták fel őket. A lakosság igényének megfelelően a német templomépítészet honosodott meg. Az abrudbányai katolikus templomban az ónémet gótikus építkezés stílusjegyei lelhetők fel.
A 16. század vallásmozgalmai Abrudbányát sem kímélték, a katolikusok nagy része unitárius lett. Az új vallás hívei minden vallási intézményt és javadalmat magukhoz ragadtak, amelynek következményeként megszűnt a katolikus plébánia és ezzel együtt a hitélet is. Csak 150 évvel később, 1717-ben következett be a változás ezen a téren, amikor Abrudbányán is megjelentek a jezsuiták és mintegy újra meghonosították a katolicizmust.
1784-ben a román parasztfelkelés Abrudbányát sem kímélte, a magyar lakosság nagy részét legyilkolták. Az 1848-as magyar szabadságharc idején az újra benépesült templomot és magát az egyházközséget szörnyű katasztrófa érte: a plébánost és a hívek egy részét legyilkolták, a többiek elmenekültek otthonaikból.
Trianon, a második világháború, a II. bécsi döntés, az 1970-es városfejlesztés – mind hozzájárult, hogy a magyarság elvándoroljon erről a helyről.
Egy ideig Verespatakról látták el a templomot, majd 1998 után a Gyulafehérváron tevékenykedő papok kapnak megbízást a plébánia hétvégi ellátására.
Adresă:
515100 – Abrud, str. Avram Iancu, nr. 63., jud. Alba
Serviciu
Număr de suflete: 30
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.