1332-ben temploma volt. A templom nevét egy 1479-ből származó oklevél örökítette meg: Zenetmiklós Th orya. Az 1802-es földrengés után teljesen új templomot építettek 1823–31 között, a régi templomnak csak a tornyát hagyták meg. A régi templomból az 1990-es próbaásatások alkalmával bordaelemek és boltozótéglák kerültek felszínre. A torony 1654-ben épült Rákóczi György idejében. Erre utal az oldalára függesztett, latin nyelvű, kőbe vésett felirat. Az egyháznak nagy támogatója volt az Apor család. Ebből a családból származott az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspök (1892–1945). A reformáció idején Apor Ilonának volt köszönhető, hogy Altorja megmaradt a katolikus hitben.
A jelenkor történelme elég szomorú. Egyre kevesebb az egyházi esküvő, nagyon kevés a keresztelés, sokkal több az elhalálozás. Elöregedő egyházközség, jobbára katolikus a közösség. A reformátusok elenyésző számban vannak jelen. Van 3–4 ortodox is, de magyarok. Székely-magyar közösség, szép és dicséretes egyházi és népi hagyományokkal. A vasárnapi szentmisére a hívek egyharmada jár el, a szentségekhez is kb. ennyien járulnak.
Postacím:
527160 – Turia de Jos, str. Principală, nr. 96., jud. Covasna
Tel.:
0267-367.363
Altorja
Szolgálatot teljesít
Kántor: Pál LászlóLélekszám: 1103
Örökös szentségimádási nap: november 23.
Cikk
Az elvándorlók és menekültek világnapja évről évre arra hív bennünket, hogy a migráció összetett jelenségének különféle szempontjaira irányítsuk figyelmünket. A 112. világnap témája – „Akár csak egy is e gyermekek közül” – azokra a kiskorúakra irányítja figyelmünket, akik közvetlenül megtapasztalják az elvándorlást és a menekülést.
Cikk
2026. szeptember 29-én, kedden, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján ünnepeljük székesegyházunk búcsúját.
Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).