A település első említése 1311-ből való, amikor Kézdy Balázs, Olcy gróf fi a, szárazpataki birtokát végrendeletében Opur János fiaira: Istvánra, Miklósra, Demeterre és Péterre hagyta. Ez az okmány terra Zarazpatakként jelöli a falut. Ebben az időben a falut szabad besenyők lakták, akik a székelységgel egy zászló alatt harcoltak. Őket a hatalmas Aporok tették erőszakkal jobbágyokká. Ekkor szakadt a falu Felső-Fehér vármegyéhez egészen 1876-ig, amikor Háromszék vármegye bekebelezte. Az 1823. évi visitationis decretumban a szárazpataki anyaegyház alapítását 1620-ra, a korábbi sematizmusokban 1621-re teszik. Ekkor Szárazpatak volt a máter, a szomszédos Kézdikővár (Pusulnik) pedig a leányközség. Azelőtt fordítva volt, a pápai dézsmát az önálló Pusulnik, azaz Kézdikővár fi zette. Az 1777-ben Mária Terézia által bevezetett iskolareform (Ratio Educationis) előtt a településen már intézményesített oktatás működött, ugyanis 1774-ben a templommal szemben fekvő telken, az egyházközség költségén kántori lakot építettek, amely a scholát és a harangozói szállást is magába foglalta. Kézdiszárazpatak 1786-ban 79 családot, összesen 379 lelket számlált. Ekkor építették a papilakot. Mostani templomát 1798-ban építették, részben vallási alapból, részben a község költségén. A falu búcsúünnepe augusztus 24., a védőszent ünnepe. Kézdiszárazpatak lakói jó hazafiak voltak. A nemes eszmékért az idők folyamán sokan áldozták életüket. Emléküket a templom előtti téren a Hősök emlékműve őrzi. 2006. március 15-én ünnepélyes keretek között testvérkapcsolati szerződést kötöttek a magyarországi Piliscsabával, és ebben az évben szobrot is állítottak Isten Szolgája Áron püspöknek.
Postacím:
527153 – Valea Seacă, nr. 162., jud. Covasna
Tel.:
0267-346.106
Szolgálatot teljesít
Kántor: Csulak CsabaÖrökös szentségimádási nap: november 24.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 10,30 órakor. Hétköznap: télen 17, nyáron 19 órakor. 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.