Gazdasági Tanács

Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai (2018. április 23.)

Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai (2017. november 29.)

Gazdasági Osztály közleményei

Kedves Imre gazdasági igazgató kinevezése

Főegyházmegyei vagyonkezeléssel kapcsolatos néhány tudnivaló

Lukács Levente főegyházmegyénk új belső pénzügyi ellenőre

Gazdasági Tanács megújítása (2016. január 22.)

Zsinati dokumentum: Anyagiak az egyház szolgálatában


Szám: 1843–2013.
Darvas Kozma József elnöki kinevezése a főegyházmegyei Gazdasági Tanácsba

Főtisztelendő Msgr. Darvas Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébánost eddigi megbízatásainak megtartásával a 492. kánon 1. §. értelmében a gyulafehérvári főegyházmegye Gazdasági Tanácsa elnökének neveztem ki. Mostani kinevezését a tanács hatékonyabb és törvényes működése érdekében foganatosítottam.

(részlet a VI/2013. érseki körlevélből)


Gazdasági Tanács Határozatai (2018. április 23.)

  • Feloldották a kölcsön kiadási tilalmat. A szabály továbbra is érvényes, aki nem fizette ki adósságát, nem kaphat újabb kölcsönt.
  • A szórvány plébániák újra sorolását szolgáló kimutatások hiányosak. A Szórványbizottságot felszólítjuk, hogy a szórvány kategória megállapításához szükséges 3 bevételi alapon (hívek adománya, persely, saját jövedelem) és a hívek létszáma szerint készítsen egy táblázatot és e szerint történjék a besorolás a plébániák segítségével.
  • A Fundus adatkezelő programjának feltöltését követi a gazdasági igazgató és a könyvelési program működtetését fogja irányítani, itt is szükség van a főesperességek és plébániák közreműködésére.
  • Az erdőkitermelés engedélyköteles. A plébánosok, hogy ne essenek csalás áldozatául, azért jelezzék az Érsekség GO felé szándékukat és ne fogadják el azonnal a vállalkozók árajánlatait.
  • Az erdőgazdálkodásból származó összjövedelem 10%-át be kell küldeni az Érsekségnek a szegény plébániák megsegítésére.
  • A média javára 2017-ben szervezett gyűjtés összegének 2/3-a a Mária Rádiónak, és 1/3 a Vasárnapot és Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesület javára legyen folyósítva.
  • Azok a – bármiféle egyházi javakat kezelő – személyek, akár klerikusok, akár világiak, akik a megyéspüspök kormányzati hatalma alól nincsenek törvényesen kivéve (Státus, Hittudományi Főiskola, Caritas, tanulmányi házak, iskolák vagy más intézmények, egyesületek) évente kötelesek számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal (1287. kán. – 1. §.). A Főegyházmegye égisze alatt működő egyházi intézményeknek kötelező benyújtani az alapszabályzatot és ennek minden módosítását, közgyűlési vagy igazgatótanácsi jelentéseket, évente költségvetési előirányzatot és zárszámadást; továbbá a bérrácsot meg a beruházást is jóvá kell hagyatni a Főegyházmegyével.
  • A Verbum fizessen házbért, amennyiben forráshiánya lesz, az Érsekség a többi egyházmegyével karöltve fedezi azokat.
  • Ingatlankezelő iroda felállításának lehetőségét kell megvizsgálni, amelynek tagjai hozzáértő közgazdászok és jogászok lennének.
  • A GT-elnök javasolja a főpásztornak 2 alkalmas tag kinevezését – a papok közül – az EMÜB-be, a civileknél 3 alkalmas személyt a GT elfogadott.
  • Vajdahunyadon nem szabad bérleti szerződést aláírni az egyetemmel a valamikori ferences kolostor bérbevételére. Minden bérleti szerződés megkötése előtt a plébános ki kell kérje a Főhatóság véleményét.
  • A problémák jobb kezelése érdekében, valamint a valós, hiteles évi zárás feltételeként az általános leltár elkészítését és annak a Főegyházmegyei Hatósághoz történő beküldését szorgalmazta az őszi Gazdasági Tanács. Ennek értelmében a Főesperesi Hivataloknak küldött 1505-2017. számú levélben a gazdasági igazgató december 15-ig kérte a kimutatások beküldését. Sajnos, ez nem történt meg maradéktalanul. Tisztelettel kérjük azokat a plébánosokat, akik nem küldtek be plébániai általános leltárt, tegyék meg f. év május 31-ig.

(részlet a V./2018. május 8-i érseki körlevélből)


Szám: 1903–2017.

Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai

Folyó év november 29-én került sor főegyházmegyénk Gazdasági Tanácsának rendes őszi gyűlésére. Az itt megfogalmazott elvárásokat, az alábbiakban közlöm Paptestvéreimmel.

  • Minden kerületben el kell indítani az ingatlanok felmérését – kinek a nevén van, és fel kell értékelni. Ahol szükséges, ott a jogi kereteket is tisztázni kell.
  • Az újonnan alkalmazott pénzügyi ellenőr, Lukács Levente az első negyedévben a főesperességeket és egy-egy plébániát látogat meg.
  • A plébániák átadásakor és papi elhalálozáskor pénzügyi ellenőr segítse a Gazdasági Osztályt és az illetékes főesperest, az elhunyt tartozásainak és végrendeletének rendezésében és végrehajtásában.
  • A kölcsönöket vissza kell téríteni. Csak abban az esetben vehet fel kölcsönt a lelkipásztor vagy plébánia, ha az előzőt törlesztette. A plébánia vállaljon a kölcsönre garanciát, a lelkipásztor fizetésével garantáljon.
  • Újabb kölcsönök kiadását fel kell függeszteni addig, amíg a többség nem törleszti adósságát.
  • Legyen a faértékesítés engedélyköteles. Az 50 m3 alatti mennyiség a gazdasági igazgatónak, az afölötti a Gazdasági Tanácsnak a hatáskörébe tartozik.
  • A szórvány plébániák részére 2017. évre előirányzott 1.300.000 lej legyen kifizetve. Ennek egyik feltétele, hogy a kért kimutatásokat a szórvánnyal kapcsolatosan mindenki küldje be. A másik fontos feltétel a központi hozzájárulások maradéktalan kifizetése.
  • Minden plébánia a házbérek 20%-át az érsekségre küldje be, és az érsekségen keresztül történjenek a támogatások kiutalásai.

Szeretettel kérem Főtisztelendő Paptestvéreimet, hogy a fenti rendelkezéseket vegyék komolyan és mindenki a maga területén, szerezzen érvényt ezeknek.

(részlet a X/2017. december 10.-i érseki körlevélből)

 


Kedves Imre gazdasági igazgató kinevezését a VII/2018. körlevélben 1404-2017. számmal tette közzé Jakubinyi György érsek.

Szám: 1884–2017.

Lukács Levente főegyházmegyénk új belső pénzügyi ellenőre

Szénégető Csaba lemondásával megüresedett főegyházmegyénk belső pénzügyi ellenőri állása.

Erre a feladatra Lukács Leventét kértem fel, aki az utóbbi nyolc évben a Hargita Megyei Tanács keretében, az egyházi programokat koordinálta. A felkérést el-fogadta és 2017. december 1-től kineveztem a feladatkör ellátására. Személye nem isme-retlen Paptestvéreim körében: teológiát végzett és a papság szentségében is részesült; 2017 nyarán kapta meg a Szentatya felmentését és laikus státusban rendezni tudta helyzetét.

A belső ellenőrzéseket előzetes bejelentés után fogja végezni. E tevékenység célja, hogy a hiányosságokra rámutatva, azok kiigazítását előmozdítsa. Munkája során nem alkalmaz szankciókat, hanem a főegyházmegye papjainak a munkáját igyekszik segíteni.

Kérem Főtisztelendő Paptestvéreimet, hogy fogadják szeretettel, legyenek hozzá bizalommal és biztosítsák közreműködésükről főegyházmegyénk érdekében.

(részlet a X/2017. december 10.-i érseki körlevélből)

 


Szám: 1725–2017.

Főegyházmegyei vagyonkezeléssel kapcsolatos néhány tudnivaló

A hatályos ET (Egyházi Törvénykönyv) szerint a megyéspüspök feladata, hogy a rábízott részegyházat jog szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalommal kormányozza (391. kán. – 1. §.).

Feladata gondosan felügyelni mindazoknak a javaknak a kezelésére, melyek a neki alárendelt hivatalos jogi személyekhez tartoznak. Külön utasítások kiadásával rendezze az egyházi javak kezelésének egész ügyét (1276. kán. – 1. és 2.§.).

A vagyonkezelést illetően is ügyeljen, nehogy az egyházi fegyelembe visszaélések férkőzzenek (392. kán. – 2. §.).

Mindazok – akár püspöki vagyonkezelő, akár plébános vagy plébániai kormányzó, akár világiak –, akik törvényes jogcímen (Státus, Hittudományi Főiskola, Karitász, Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény) részt vesznek az egyházi javak kezelésében kötelesek feladatukat az egyház nevében a jog szerint ellátni (1282. kán.). Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerint feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).

Az egyházmegyét minden jogügyletben a megyéspüspök képviseli (393. kán.).

Gazdasági Tanács

A gazdasági tanácsot a megyéspüspök nevezi ki, ennek elnöke maga a megyéspüspök vagy megbízottja, s legalább három a gazdasági ügyekben és a világi jogban valóban jártas, feddhetetlen krisztushívőből áll (492. kán. 1.§).

A gazdasági tanács tagjai öt évre kapnak kinevezést, de ennek elteltével megbízatásuk további ötéves időszakra is meghosszabbítható (492. kán. 2.§).

A gazdasági tanács feladata, hogy a megyéspüspök útmutatása szerint évente készítsen kalkulációt az egész egyházmegye kormányzásában, a következő évben előreláthatólag jelentkező bevételekről és kiadásokról, valamint év végén hagyja jóvá a bevételekről és kiadásokról szóló számadást (493. kán.).

A megyéspüspök meghallgatja a gazdasági tanács és a tanácsosok testülete véleményét a nagyobb jelentőségű vagyonkezelési intézkedések előtt. A gazdasági tanács és a tanácsosok testülete beleegyezésére van szükség a jogban külön meghatározott eseteken kívül a rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozó minden ügylethez (1277. kán.).

Ilyenek:

– új templom építéséhez a megyéspüspök-nek ki kell kérnie a papi szenátus véleményét (1215. kán. – 1.§.);

– jogi személy céljaira befektetni azt a pénzt, amely a kiadásokat meghaladja, és hasznosan elhelyezhető (1284. kán. – 2.§.6.);

– az állandó vagyon (templomépület, más épület, föld, illetve tőke, melynek jövedelméből a jogi személy él) elidegenítése (1285. kán.);

– per indítása esetén (1288. kán.);

– a főegyházmegyei javak elidegenítése estén (1292. kán. – 1. §.), tiszteletben tartva az 1295. kánon előírását.

Számvizsgáló Bizottság

Azok a bármiféle egyházi javakat kezelő személyek, akár klerikusok, akár világiak, akik a megyéspüspök kormányzati hatalma alól nincsenek törvényesen kivéve, évente kötelesek számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal (1287. kán. – 1. §.).

A megyéspüspök nevezzen ki egy háromtagú, független, pénzügyi szakemberekből álló cenzor vagy számvizsgáló bizottságot, amely évente egyszer ellenőrzi a püspöki vagyonkezelő, a Státus, a Hittudományi Főiskola, a Karitász, a Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény ügyvitelét.

A cenzor bizottság az ügyvitelekről pontos jelentést tesz a gazdasági tanácsnak, illetve a főpásztornak.

Főegyházmegyei Vagyonkezelő

A főpásztor a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallgatásával nevezi ki a főegyházmegyei vagyonkezelőt, akinek a gazdasági ügyekben valóban jártas, kiválóan becsületes embernek kell lennie (494. kán. – 1. §.).

A vagyonkezelőt öt évre kell kinevezni, de ennek elteltével megbízatása újabb ötéves időszakra meghosszabbítható.

Tisztségének ideje alatt csakis a püspök által megítélendő súlyos okból, a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallga-tásával mozdítsák el (494. kán. – 2. §.).

A vagyonkezelő feladata, hogy a gazdasági tanács által megszabott rend szerint az egyházmegye javait a püspök felügyelete alatt igazgassa, és az egyházmegye meghatározott bevételéből olyan kiadásokat eszközöljön, melyeket a püspök vagy más, általa megbízott személyek törvényesen elrendeltek (494. kán. – 3. §.).

Év végén a vagyonkezelő köteles számot adni a gazdasági tanácsnak a bevételekről és kiadásokról (494. kán. – 4. §.).

A 494. kán. 3. és 4. §-ában említett feladatokon kívül a megyéspüspök a vagyonkezelőre bízhatja az 1276. kán. 1. §-ában és az 1279. kán. 2. §-ában szereplő feladatokat is (1278. kán.).

Az egyházi javak kezelésére az az illetékes, aki közvetlenül igazgatja azt a személyt, amelyhez ezek a javak tartoznak, hacsak a részleges jog, a szabályzat vagy a törvényes jogszokás másként nem rendelkezik, és épségben hagyva az ordinárius közbelépési jogát a vagyonkezelő hanyagsága esetén (1279. kán. – 1. §.).

Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerinti feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).

A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).

Egyházi tulajdont nem szabad saját vagyonkezelőjének vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül (1298. kán.).

Plébániai Vagyonkezelő

A plébános minden jogügyletben képviseli a plébániát, a jog előírása szerint; legyen gondja arra, hogy a plébánia javait az 1281–1288. kán. szerint kezeljék (532. kán.).

Minden plébániának legyen gazdasági tanácsa, nálunk ez az egyháztanács, mely az egyetemes jog és a megyéspüspöktől kibocsátott szabályok szerint működik, és amelyben az ezen szabályok szerint kiválasztott krisztushívők a plébánost segítik a plébánia javainak kezelésében (537. kán.).

Amikor a plébános feladatát átvenné esküvel kell kötelezze magát az ordinarius vagy megbízottja előtt arra, hogy a vagyonkezelést jól és hűségesen fogja ellátni (527. kán. 2. §.). Általuk aláírandó pontos és részletes leltárt kell készíteni az ingatlanokról, az értékes vagy bármiképpen a kulturális javakhoz tartozó és az egyéb ingóságokról, azok leírásával és becsértékével; a kész leltárt felül kell vizsgál-ni. A leltár egy-egy példányát a vagyonkezelőség és az egyházmegyei hivatal levéltárában kell őrizni. Minden változást, ami a vagyonban végbement, azt mindkettőbe be kell jegyezni (1283. kán. – 1-3.).

A plébánia átadásakor mind az átvételi, mind az átadási leltárt ellenőrizzék.

A vagyonkezelő plébános gondosan lássa el feladatát az 1284. kán. 2. §.-ában leírtak alapján. (1.–9. pontjai szerint)

A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).

Tartsák tiszteletben az országban érvényes szerződési jogot (1290. kán.).

A püspöki konferencia vagy a püspök által megszabott alsó értékhatár alatti értékek (ez a plébános kéthavi fizetésének megfelelő összeg) elidegenítéséhez nem szükséges külön engedély, de azt meghaladó érték felett kérjen engedélyt (1291–1292. kán.).

Egyházi tulajdont az 1298. kán. értelmében nem szabad saját vagyonkezelőjének az egyháztanács tagjának vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül.

A meg nem engedett vagyonkezelés elkövetőinek büntetéséről és kártérítési kötelességéről a 128. kán., 1389.kán. 2. §., 1729. kán. rendelkezik.

(Részlet a IX/2017. november 13. érseki körlevélből)


 

Szám: 44–2016.

 
Főegyházmegyénk Gazdasági Tanácsának mandátuma 2015. december 31-ével lejárt.
A Gazdasági Tanács, az érvényben lévő kánoni előírások és rendelkezések értelmében, főegyházmegyénk vagyoni ügyeinek legfőbb irányítója, döntéshozója és felügyelője, amelynek mindenkori elnöke a főpásztor.
Ezt a feladatkörömet a C.I.C. 492. kánon 1 §. értelmében, az 1843–2013. számú leiratommal Főtisztelendő Msgr. dr. Darvas Kozma József pápai káplán, esperes, csíkszeredai plébános úrra bíztam. Mandátumi ideje alatt a Gazdasági Tanács elnöki feladatkörét ő látja el.
A megújított Gazdasági Tanácsot a következő összetételben neveztem ki:
1. Ft. Kovács Sándor (1946) kanonok, főesperes-plébános Kolozsvár
2. Ft.dr. Holló László (1966) teol. tanár, Státus Alapítvány elnöke Kolozsvár
3. Kedves Imre (1953) közgazdász, pénzügyi szakértő Csíkszereda
4. Dr. Melles Előd (1972) erdészmérnök, erdészeti törvényszéki Szakértő, Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének (APAPET) elnöke, a Romániai Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének (AAP) alelnöke Gyergyószentmiklós
5. Ráduly Róbert Kálmán (1968) mérnök, közgazdász, pénzügyi oktató Csíkszereda
6. Sărăcuțiu Edith (1966) ügyvéd Marosvásárhely
7. Tánczos Barna (1976) közgazdász, mezőgazdasági menedzser, szenátor Csíkszentkirály
 
Az újonnan kinevezett Tanács tevékenységét Egyházi Törvénykönyvünk (C.I.C.) 492–494, az 1273–1310 kánonjai, valamint Főegyházmegyénkben érvényes Szabályzat előírásainak tiszteletben tartásával, az én felügyeletemmel fogja végezni.
 
(Részlet a II./2016. január 22. érseki körlevélből)

 

Zsinati dokumentum: Anyagiak az egyház szolgálatában