Média-visszhang: 75 éve szentelték püspökké Márton Áront

"Non recuso laborem": 75 évvel ezelőtt szentelték püspökké Isten Szolgáját, Márton Áront – interjú Kovács Gergely posztulátorral

Fodor György fotómontázsaMeghallgatható:
Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron boldoggá avatási eljárásának posztulátora, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője ismerteti az évfordulóval kapcsolatos eseményeket, és a boldoggá avatás jelenlegi állását.
Márton Áronra emlékeznek Kolozsváron püspökké szentelésének 75. évfordulóján, február 12-én.
1939. február 12-én a püspökszentelés meghatározó eseményének színhelye volt az idén 665 éves kolozsvári Szent Mihály templom. A felejthetetlen főpásztor, Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója tiszteletére ünnepi rendezvénysorozatot szervez a kolozsvári Szent Mihály-plébánia.
Február 9-én, vasárnap du. 6 órakor lesz a megnyitó ünnepi szentmise a Szent Mihály templomban, Te Deum-mal, főcelebráns: Kovács Sándor főesperes-plébános. Az egyházzenei szolgálatot a Szent Cecília kórus végzi, vezényel Potyó István karnagy. Felcsendül Ralph Williams Vaughan: Te Deum in G (Téged Istent dicsérünk, Pázmány Péter fordításában).
Február 10-én, hétfőn de. 11 órakor tartják a Márton Áron tiszteletére rendezett tárlat megnyitóját a Szent Mihály-templom a keresztelő (Sleunig)-kápolnájában (szaktanácsadó Hegedűs Enikő művészettörténész).
Du. 5 órakor a Nőszövetség dísztermében (Szentegyház utca 2. szám, első emelet) Ferenc pápától kölcsönzött mottóval: Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora tart előadást, a zenei műsort dr. Potyó István karnagy állította össze.
Este 7 órától a Szent Mihály templomban a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes (vezetője Papp László) a Népemért vállalom című, Márton Áron tiszteletére írt zeneművet adja elő.
Február 11-én, kedden du. 5 órakor a Nőszövetség dísztermében dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész professzor A 75 éve püspökké szentelt Márton Áron címen tart előadást. Fellép Bogdán Zsolt színművész.
Február 12-én, szerdán du. 6 órától a Szent Mihály templomban ünnepi főpásztori szentmisét celebrál Jakubinyi György érsek. Ezt követően emléktáblát lepleznek le és áldanak meg, ugyanakkor megkoszorúzzák a templom mellett álló Márton Áron szobrot.

Kovács Sándor főesperes-plébános, az ünnepség szervezője és házigazdája minden Márton Áron-tisztelőnek szóló meghívójában ez áll: "Isten Szolgája Márton Áron előtti tisztelgésünkre szeretettel és tisztelettel meghívjuk a kedves híveket, paptestvéreket és szerzeteseket. Nagy püspökünk öröksége megtartó erő mind napjaink, mind az elkövetkező nemzedékek számára. Emlékezzünk és imádkozzunk együtt mielőbbi boldoggá avatásáért."
http://hu.radiovaticana.va/articolo.asp?c=771337

*   *   *

Márton Áronra emlékeztek

A kerületi papság és Hajdu János főesperes részvételével szerda este ünnepi hálaadó szentmisével emlékeztek Isten szolgája, boldog emlékű, a 75 évvel ezelőtt püspökké szentelt Márton Áron püspökre a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomban.

A szentmise ho­míliájában Szabó Lajos kanonok-plébános – akit Márton Áron püspök személyesen szentelt pappá – arról szólt, hogy ő milyennek ismerte meg a szemináriumi évek alatt. El­sősorban hiteles embernek, akit élete végéig formált az Isten. Az emberré válás a csíkszentdomokosi szülőházban kezdődött, majd folytatódott a csíkszeredai gimnáziumban, később a fronton, a teológián, a szórványban, a püspöki tit­kárságon, az egyetemista lelkészségen, a kolozsvári plébánián. Erdély fő­pap­jaként a börtönben is, majd a szobafog­ságban és betegségében is helyt állt. Hiteles volt akkor is, amikor bérmakörútjain Erdély falvait járva népéhez szólt, vagy amikor a kommunista rezsim hatalmasaival kellett megküzdenie. Ő volt a hívő ember, aki a hitét otthonról, a szülői házból hozta magával. Ezt igazolta az irat is, amit Szabó Lajos atya csíkmadarasi plébánosként talált az irattárban. És ezt az élő hitet hagyta székely népére lelki hagyatékként Márton Áron püspök, akinek szentté avatásáért Erdély-szerte imádkoznak. A szentmise után a meg­emlékezés egy 26 perces kis­film levetítésével folytatódott, majd a temp­lomkerti szobornál László Károly színművész elszavalta a székely püspök gyermekkori imáját, és elhelyezték a kegyelet koszorúit.
http://www.3szek.ro/load/cikk/67771/marton_aronra_emlekeztek

75 éve szentelték püspökké Márton Áront
"A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy szerepet vállaljunk, összefogjunk, mint még soha, s a nyo­masztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommá: dolgozzunk." (Templom és iskola)
http://www.3szek.ro/load/cikk/67782/75_eve_szenteltek_puspokke_marton_aront
http://www.3szek.ro/load/cikk/67783/marton_aron:_csalad_es_nep
http://www.3szek.ro/load/cikk/67781/marton_aron:_valogatott_irasok_es_beszedek_szekely_konyvtar

*   *   *

Márton Áron 75 év távlatából is összegyűjtötte híveit

Fotó: T. Koós ImolaEgyházi és világi elöljárók, katolikus és protestáns hívek töltötték meg szerda este a kolozsvári Szent Mihály templomot, hogy megemlékezzenek a legnagyobb erdélyi püspök, Márton Áron felszenteléséről, a történelmi nap 75. évfordulóján.
Doberdónál katona, Brassóban vasesztergályos, Gyulafehérváron papnövendék, 18 évvel később pedig már ugyanott püspök. Ez volt Márton Áron, a Világ Igaza, akinek a boldoggá avatását egész Erdély keresztény közössége szorgalmazza felekezeti hovatartozásától függetlenül, hisz ő sem különböztette meg az embereket hitük szerint: 1938-ban éppen amiatt utasították ki Kolozsvárról, mert felemelte szavát a háború és a zsidók deportálása ellen.
1939. február 12-én, kereken 75 évvel ezelőtt szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban, noha gyulafehérvári püspök lett. Felszentelése helyszínéül azért választotta a kincses várost – mondta az ünnepi megemlékezésen Jakubinyi György érsek -, mert 1939-ben Kolozsvár még magyar többségű település volt, Márton Áron itt érezte magát otthon.
A szabad vallásgyakorlás ügyében tett lépései, karizmatikus személyisége, a kisebbségben élők iránti mély elkötelezettsége a kommunista hatalom szemében egyes számú ellenséggé tették. A hívek tömegeinek rajongása tovább növelte a román kormány félelmét a püspökkel szemben, akiről tudni lehetett, hogy egy szavára százezrek mozdulnának. Végül 1949-ben csellel letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. 1955-ben mégis szabadlábra helyezték, de a tömegek olyan látványosan ünnepelték, hogy még veszélyesebbnek tűnt, mint korábban. Így 1956 és 1967 között, 11 éven át fogságban tartotta a román államhatalom a püspöki palotában, amelyet nem hagyhatott el. Szabadulása után, 1969-ben mehetett el csak Rómába. Hosszas szenvedés után, 1980-ban hunyt el, temetése felért egy tüntetéssel, ahol több mint tízezer ember dacolt csendesen az elnyomással.
A kolozsvári ünnepi szentmisén elhangzott: Márton Áron élete végéig hű maradt választott jelmondatához: Non recuso laborem – azaz: "Nem hátrálok meg a munkával járó szenvedéstől". A Szent Mihály templomban kőbe vésve emlékeztetnek ezek a szavak a legnagyobb és legigazabb székely püspökre.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/24844-marton-aron-75-ev-tavlatabol-is-osszegyujtotte-hiveit

*   *   *

Márton Áronra emlékeztek hívei

Fotó: Fodor GyörgyÜnnepi szentmisével, koszorúzással emlékeztek Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára annak helyszínén, a kolozsvári Szent Mihály-templomban szerda este összegyűlt hívek, egyházi és világi elöljárók.
Az esemény annak a többnapos rendezvénysorozatnak volt a zárómomentuma, melyet a vértanú püspök tiszteletére szervezett a Szent Mihály-plébánia. Az egyházi elöljárók Jeremaih Clarke Trumpet Voluntary című művének akkordjaira vonultak be a főtéri templomba, a résztvevőket Kovács Sándor főesperes-plébános köszöntötte, majd Jakubinyi György érsek ünnepi főpásztori szentmiséje következett.

Kolozsvárt választotta
Az érsek beszédében felelevenítette a Márton Áron 1939. február 12-én megtörtént püspökké szentelésének történeti előzményeit. Mint elmondta, nincs arra nézve kötelező előírás az egyházban, hogy kivel kell magát felszenteltetnie egy püspöknek, mindössze javaslat, hogy a közvetlen felettest kérjék fel erre a célra. Márton Áron azonban nem a bukaresti katolikus érseket, Alexandru Theodor Cisart, hanem Andrea Cassulo romániai apostoli nunciust választotta. Ennek többek között az volt az oka, hogy Andrea Cassulo kérésére hagyta jóvá a Szentszék, hogy 50 év szünet után ismét székely, magyar püspöke legyen Erdélynek.
Jakubinyi György arra is kitért, hogy a püspökké szentelésekor két német püspök volt a társszentelő. Ez azért történt így, mert 1939-ben már le voltak zárva a határok, és emiatt Magyarországról nem jöhetett egyházi elöljáró a szentelésre. Az érsek ugyanakkor arra a kérdésre is választ adott, hogy a gyulafehérvári püspök miért épp Kolozsvárt választotta felszentelésének helyszínéül, annak dacára, hogy bár nincs előírva, de azért elvárják, hogy saját egyházmegyéjében kerítsen erre sort.
Kifejtette, ennek részben az volt az oka, hogy Gyulafehérváron 1939-ben kevés volt már a katolikus és magyar, másrészt Erdélynek három fővárosa van, Gyulafehérvár, Kolozsvár és Nagyszeben, és Márton Áron ezer szállal kötődött Kolozsvárhoz. Az érsek ugyanakkor Márton Áron jelmondatát is felidézte: "Non recuso laborem" (Nem futamodom meg a munka elől).
A beszédet követően, a szentmise részeként, az érsek megáldotta a Szent Mihály-templomban, a bejárat után rögtön balra található Márton Áron-emléktáblát, majd a szertartás végeztével a néhai püspök főtéri szobrát is megkoszorúzták a hívek. Az eseményre Márton Áron szülőfalujából, Csíkszentdomokosról és más székelyföldi településről is népes küldöttség érkezett.

Márton Áron, az egyetemi lelkész
A kolozsvári rendezvénysorozat keretében hétfőn este Ferenc pápától kölcsönzött mottóval – Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása – dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, Márton Áron boldoggáavatási ügyének posztulátora tartott előadást a nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében. Elmondta, Márton Áron boldoggá avatása folyamatban van, bár lassan halad, mivel hihetetlen mennyiségű iratot kell hozzá átnézni, köztük az egykori romániai politikai rendőrség, a Szekuritáté sok ezer oldalas dossziéit.
Az előadást követően dr. Kovács Gergely a Krónikának elmondta: azért is körülményesebb Márton Áront boldoggá avatni, mert nem halt meg a kommunista börtönben, azaz nem vált mártírrá, ezért az ő esetében azt kell bizonyítani, hogy egész életével rászolgált a boldoggá avatásra.
A posztulátor előadásában nem Márton Áron püspöki munkájáról, hanem fiatalkori éveiről beszélt. Elmondta, szándékosan nem a nagy püspökről beszél, helyette a fiatal pap, az egyetemi lelkész világát akarja bemutatni. Kifejtette, Márton Áron állandó belső derűben élt, példája azt üzeni: Jézus követése nem olyan, mint egy szappanopera, amit csak nézni kell, hanem tenni, cselekedni kell azt, ami Isten akarata.
"Tanuljátok meg tőle a szenté válás titkát" – intette hallgatóságát az előadó. Példaként elmondta, 1932-ben, amikor Márton Áron megkapta az akkori püspöktől az egyetemi lelkészi kinevezését, felmentését kérte, mert úgy érezte, hogy ősszel elkezdeni a munkát – amikorra a kinevezés szólt – már késő.
Későbbi hivatalba lépése után két oldalas munkatervet küldött az akkori püspöknek, majd még abban az évben tíz olyan székelyföldi települést keresett fel, ahol "a kommunista agitáció már elkezdte aknamunkáját". Az előadó azzal a gondolattal zárta gondolatait, hogy a szentté válásra nincs recept, csak példák vannak, amiből tanulni lehet.

Szoborcsoportot állítanak a néhai egyházfőnek Csíkszeredában
Sárpátki Zoltán (a Krónika felvétele)Ebben az évben kiöntik, év végéig a helyére is kerülhet a csíkszeredai Szabadság téren az a bronzból készülő szoborcsoport, amely a bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áron püspököt, illetve egy bérmálkozó lányt és bérmaszülőjét ábrázolja.
A megbízott szobrász, Sárpátki Zoltán (képünkön) jelenleg életnagyságban, agyagból készíti el a három alakot, tervei szerint ezekről áprilisban vehető le a gipsznegatív. Amikor az agyagfigurák elnyerik végső formájukat, be is mutatja őket, mondta, addig elzárkózik a nyilvánosság elől. Antal Attila alpolgármester a felavatás időpontja kapcsán elmondta: "Az év folyamán sor kerül az öntésre, talán idén fel is avathatjuk a szoborcsoportot, de megjegyezném, hogy semmiképp nem szeretnénk sürgetni az alkotás folyamatát. Például a bronzöntés öt-hat hónapot szokott tartani, de elhúzódhat akár nyolc hónapig is, így avatási időpontot egyelőre nem tűztünk ki."
A háromalakos kompozíció a Szabadság tér keleti részén, a Szakszervezetek Művelődési Háza és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola között kap helyet, a megvalósíthatósági tanulmány 630 ezer lejes költséget irányzott elő a 2,35 méter magas, talapzat nélküli szoborcsoport elkészítésére.
http://www.kronika.ro/eklezsia/marton-aronra-emlekeztek-hivei

*   *   *

Február 12: Márton Áron-nap az erdélyi Mária Rádióban

Jeles és Erdély-szerte megünnepelt évforduló Isten szolgájának, a boldog emlékű Márton Áronnak püspökké szentelési jubileuma. 1938 karácsonyán nevezte ki az akkori kolozsvári plébánost Erdély, de a román-vatikáni konkordátum alapján a Gyulafehérvári Egyházmegye püspökévé XI. Piusz pápa. Magára a szentelésre azonban éppen a kinevezést adó pápa halála után két nappal, 1939. február 12-én került sor Kolozsváron. A kincses város lelkesen ünnepelte a székely főpapot, a székelyek is szép számban jelen voltak a nagy ünnepen, amely Márton Áronnak valójában egy szenvedésekkel teli életszakasz nyitányát jelentette.
Nem vonakodom, nem futamodom meg a munka elől! - választotta püspöki jelmondatául sok más korabeli püspökkel együtt, az ő életében azonban ez maradéktalanul valóra vált. Jelmondata, "Non recuso laborem", a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt - fogalmazott Erdő Péter bíboros Márton Áron halálának huszonötödik évfordulóján, 2005. szeptember 29-én tartott gyulafehérvári megemlékezésen.
Az erdélyi Mária Rádió a korábbi években is igyekezett lehetőségeihez mérten felpártolni Márton Áron boldoggá avatási ügyét azzal, hogy próbálta előmozdítani a nagy püspök tiszteletét, emlékét népe körében. Ilyen jeles évfordulók alkalmával még inkább fontosnak érezzük ezt, így egész napos programmal készültünk február 12-ére, melynek csúcspontja a főpásztori szentmise lesz 18 órától, amelyet Dr. Jakubinyi György érsek mutat be a papsággal együtt abban a kolozsvári Szent Mihály templomban, ahol 75 évvel ezelőtt Márton Áron az egyházi rend teljességében részesült. Tematikus napunk alkalmával több beszélgetést, visszaemlékezést, színes műsort kínálunk hallgatóinknak. Tartsanak velünk!
http://mariaradio.ro/februar-12-marton-aron-nap-az-erdelyi-maria-radioban

*   *   *

Márton Áron, Erdély karizmatikus főpásztora

A Szabadság napilap rendszeresen tájékoztatott a kolozsvári rendezvénysorozatról, viszont a teljes tartalom csak azok számára érhető el, akik azt a digitalstand.hu oldalon megvásárolják. Íme az egyes írások elérhetősége:

A Szabadság napilap két fotóriportot is készített:

*   *   *

Kolozsvári megemlékezés Márton Áron püspökről

Február 12-én, a Kolozsvár főtéri Szent Mihály-templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Márton Áron püspökké avatásának 75. évfordulójáról. Az eseményen részt vett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, és a szentmise végén megkoszorúzta Erdély nagy püspökének szobrát.
Márton Áront 1938. december 24-én nevezte ki az erdélyi katolikusok püspökévé XI. Piusz pápa. Beiktatására 1939. február 12-én, Kolozsváron került sor, hiszen itt volt a csíkszentdomokosi születésű Márton Áron korábban egyetemi lelkész és hitszónok.
A 75. évforduló alkalmából szervezett ünnepi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, Böcskei László nagyváradi püspök és Tamás József csíkszeredai segédpüspök, valamint több mint félszáz erdélyi katolikus pap társaságában. Az emlékmisén – amelyet Kovács Sándor főesperes szervezett -, megjelent a Szent Mihály-templom korábbi plébánosa, Dr. Czirják Árpád akkori érseki helynök is. Ugyancsak jelen volt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, és Horváth Anna, Kolozsvár magyar alpolgármestere.
Az Erdélyi Egyházmegye 1988-ban is megkísérelte Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójáról megemlékezni, ám a Securitate az ugyancsak a Szent Mihály-templomba tervezett megemlékezést betiltotta, azt is megtiltva, hogy az évfordulót megelőző vasárnapon, vasárnapi szentmise keretében Márton Áron neve megemlíttessék. Az erdélyi magyar ellenállás egyik csíráját két pap – Szakács Lajos és Jakab Gábor – betiltást megszegő prédikációja jelentette. Kettőjük közül a mostani megemlékezésen csak Jakab Gábor kolozsvári pápai prelátus lehetett jelen, mert Szakács Lajos pár évvel ezelőtt, csíkzsögödi plébánosként, korán elhunyt.
Márton Áron püspök az erdélyi magyarság 20. századi történelmének talán legkiemelkedőbb személyisége volt, akit a protestáns felekezetek püspökei is szellemi vezetőjükként, Erdély nagy püspökeként ismertek el. Súlyos börtönéveket kellett elszenvednie, hiszen a II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én végződő párizsi békekonferenciára titokban egy emlékiratot juttatott ki, amelyben kérte: Észak-Erdélyt ne csatolják Romániához.
Megszervezte a gyulafehérvári püspök titkos utódlását úgy, hogy a hírhedten magyarellenes román kommunista hatalom akkor sem tudta a maga békepapjaival az Erdélyi Egyházmegyét kormányozni, amikor Márton Áron börtönben volt.
Rómába csak börtönévei után, a ’60-as évek végén jutott el először.
Példaképeként a mai Szombathelyen (Savaria) született Szent Mártont, későbbi Tours-i püspököt választotta. Püspöki jelmondatuk is megegyezett: Non recuso laborem.
Patrubány Miklós elnök Sajtószolgálatunknak elmondta: Lelkiismereti kötelességének tett eleget azzal, hogy rész vett az emlékező szentmisén, hiszen őneki is – csíki ember létére – ki más lehetne a példaképe, mint Márton Áron. (MVSZ Sajtószolgálat)
rekreator.hu/kolozsvari-megemlekezes-marton-aron-puspokrol/

*   *   *

Márton Áronra emlékeztek

Lövétei Lázár László, Maksay Ágnes és Lázár CsillaMárton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulóját ünnepelték könyv- és filmbemutatóval vasárnap este Csíkszentdomokoson. Megtelt közönséggel Csík legnépesebb községének nemrégiben felújított kultúrotthona.
"A püspök boldoggá avatásáért mondott imában minden alkalommal elmondjuk, hogy »tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára«, de óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy mennyire ismerjük életpályáját, munkásságát. Sokan személyesen is ismerték a néhai püspököt, de mindannyian, főleg a fiatalabbak, nem részesülhettek ebben a szerencsében, ezért fontos minél több alkalmat, lehetőséget teremteni a tanítása, életműve iránt érdeklődőknek, hogy ezt megismerjék" – emelte ki Lázár Csilla, a domokosi Márton Áron múzeum vezetője, aki megköszönte a helyi ifjúsági szervezetnek, hogy példásan megszervezték az emlékünnepséget.
A múzeum vezetője ismertette Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című kötetet, mely az intézménye által tavalyelőtt szervezett konferencia anyagát tartalmazza. Tizenöt tudományos dolgozat szerepel a könyvben, főként történészek, levéltárosok, egyházi személyiségek, illetve társadalomkutatók tanulmányai, akiknek írásaiból levonható az a fő következtetés, hogy bárhogy is próbálták Márton Áron püspököt az elmúlt rendszerben megtörni, ez még a kommunista hatalomnak sem sikerült. A püspököt hiába korlátozták tevékenységében, munkáját nem tudták ellehetetleníteni, mindig megtalálta azokat a hű embereket, akiken keresztül egyházát irányíthatta. Tette ezt úgy, hogy több mint tízen megfigyelték, hogy hozzávetőlegesen 77000 oldalnyi jelentést írtak róla. Amúgy a nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Elhangzott az is, hogy a kommunizmusban, amikor Romániában a görög katolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé e felekezet számára, hogy ott misézhessenek.
A néhai püspök nemcsak egyházi vezetőként, hanem akár közíróként is megállja a helyét, templomi beszédei, levelei, valamint az Erdélyi Iskolában megjelent írásai, tanulmányai Lövétei Lázár László író szerint "kiváló irodalmi alkotások". Lövétei hozzátette, erről mindenki meggyőződhet, aki elolvassa a Székely Könyvtár 18. kötetét, melynek címe Márton Áron: Válogatott írások és beszédek.
Lövétei Lázár László, Maksay Ágnes és Lázár CsillaAz est folyamán az is kiderült, hogy nemcsak a puszta kíváncsiság miatt fontos a néhai püspök cselekedeteit, életművét ismertetni, hanem ez a boldoggá avatási perének is egyik lényeges pontja. Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmje, melyet levetítettek, éppen egy ilyen eljárás bonyolultságát próbálta átláthatóvá tenni. A filmből kiderül: a boldoggá avatás folyamata feltételezi, hogy az illető személy legyen közismert. A filmrendező, aki részt vett az emlékünnepségen, kifejtette, a filmjét azért készítette, hogy felfedje, megértesse magát az eljárást, továbbá, hogy Márton Áron hívei számára is közvetítse, ebben a folyamatban mi az ő feladatuk. Maksay hozzátette, a filmet a nyáron tartandó TIFFszereda keretében szándékoznak ismét levetíteni.
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/marton-aronra-emlekeztek

*   *   *

Hetvenöt éve szentelték püspökké Márton Áront

A napokban főegyházmegyei szinten megemlékeznek arról, hogy 75 évvel ezelőtt szentelte püspökké Cassulo Andrea apostoli nuncius a kolozsvári Szent Mihály-templomban Márton Áront. A központi megemlékezésre Kolozsváron kerül sor, Csíkszentdomokoson szombaton tartanak nagyszabású rendezvényt, a Mária Rádió tematikus nappal emlékezik, ugyanakkor minden római katolikus templomban emlékeztetik a híveket az évfordulóra.

A püspökké szenteléssel kapcsolatban már-már anekdotaszámba megy az a történet, mely szerint, amikor 1938 karácsonyán szüleinek tudtára adták, hogy Márton Áront kinevezték az egyházmegye apostoli kormányzójává, az édesanyja úgy reagált: úgy néz ki, sosem lesz rendes plébános a fiából – idézi fel Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum egyik alapítója, hozzátéve, hogy természetesen az édesanya büszke volt fiára. – A visszaemlékezőkből én már kevesekkel találkoztam, de úgy tudom, hogy büszkeséggel vegyes meglepetést okozott akkor a faluban, hogy Márton Áronból püspök lesz. Inkább retrospektíve, a későbbi történések fényében látták meg a nagyságot benne. A korabeli írások tükrében, úgy tűnik, inkább a székely értelmiség élte meg revelációként, hogy székely püspök van. Majláth és Vorbuchner püspökök után nem számítottak erre, mert annak ellenére, hogy a pápa nevezte ki, az akkori román kormányzatnak is el kellett fogadnia. Idővel ennek jelentőségét felismerték az egyszerű emberek is.

A szülőfalu küldöttsége
A szülőfalu küldöttséget menesztett a püspökszentelésre. A küldöttséget Kurkó megyebíró vezette, és ő adta át a szülői porta makettjét a frissen felszentelt püspöknek. "Ez az udvar és ház, melynek kicsinyített mását szülőfalum népe elhozta ide, nem az én szülőházam, édesapám építette azt később, de ebben az udvarban nőttem fel, itt hallottam először, hogy vannak emberek, kiknek fáj az élet, de azt is, hogy az emberek felett van az Isten, aki részükre törvényt adott, és ezeknek a törvényeknek az útján kell járni" – mondta a szülőfalu küldöttségének Áron püspök. – "Ezen a szent napon szülőfalumra, egyházmegyém minden népére szabadjon azt a szent fogadalmat tenni, hogy fajtámnak szívósságát, kiállását a magam erényének akarom tekinteni, sorsát vállalni akarom... Az Isten hivatást adott nekem, és én életem ennek a hivatásnak szentelem, és jó népemért becsületesen dolgozom, s a kijelölt úton vezetem" – idézte a püspök szavait P. Szőke János Márton Áron című könyvében. A korabeli sajtóból azt is tudjuk, hogy a makettet a csíkszentmártoni Bocskor Domokos ezermester készítette, és a mai napig épen őrzik Gyulafehérváron. A püspökszentelésen jelen voltak Márton Áron szülei is, de édesanyja néhány hónappal később meghalt.
– Az ember mindig úgy olvassa ezeket a szövegeket, hogy ismeri a későbbi történetet – mondja Lázár Csilla. – Ő már akkor hangsúlyozta, hogy a más felekezetűekben, más vallásúakban is a testvérét látja, és mindenkinek, aki rászorul, segítségére siet, és rögtön eszünkbe jut, hogy később a zsidóüldözés idején, vagy a görög katolikus egyház üldöztetésének idején következetesen ennek szellemében viselkedett. Ő valóban szó szerint élte meg hitét. Például már korábban is figyelmeztetett a közelgő háborúban, számított arra, hogy súlyos terhek nehezednek rá, és az első beszédében hangsúlyozza, hogy "ha vállamra vettem ezt a terhet, ha vérző térdekkel is, de végigviszem a Golgotás úton". Ezt ígérte, és így is cselekedett, amilyen feladatokat az első körlevelében kijelölt a maga számára, azokat élete végén is nyugodtan felolvashatta, nem tért le a vállalt útról.

Évfordulós megemlékezések
"Emlékeztessük híveinket Márton püspök úr erényeire és buzdítsuk példájának követésére a szenvedések viselésében, a helytállásban és a példás keresztény élet megélésében. Az egyetemes könyörgésekben kérjük Istent, adja meg mindannyiunk kitartó imájára, hogy mielőbb szentjeink között tisztelhessük volt főpásztorunkat" – olvasható Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára kiadott körlevelében.

A Mária Rádió február 12-én tematikus napot tart, egész napos programmal, kolozsvári közvetítéssel. – Reggel fél héttől jelentkezünk a csíksomlyói stúdióból – tájékoztatott Ferencz Kornélia, a Mária Rádió önkéntese, hozzátéve, hogy műsoraikat az alkalomnak megfelelően válogatták össze. – A püspökszentelésről írt Antal atya, Széles Sándor- és Bajor Andorversrészleteket olvas fel Barabás Réka. Beszélgetést követhetnek végig a hallgatók többek között Lázár Csillával a püspökké szentelés tárgyi emlékeiről és a 19 éves Böjte Csongorral, a csíkszentdomokosi rendezvény társszervezőjével. Az Evangéliumot Csintalan László olvassa fel, aki szintén emlékezik a püspök úrra. A Vendégünk volt című műsorban, 8 és 9 óra között Csíky Dénes nyárádköszvényesi plébános, a püspök úr volt titkára a püspökszentelésről, de legfőképpen a huszonöt, illetve ötvenéves évfordulóról beszél, és arról, hogy ez utóbbit hogyan akadályozta a kommunista hatóság. Tematikus műsorral készül a székelyudvarhelyi, a kolozsvári és nagyváradi stúdió is.

Csíkszeredából 8 órakor indul egy zarándokbusz Kolozsvárra Csató Béla csíkszentkirályi plébános és Csíky Szabolcs, a Szentkereszt-plébánia segédlelkészének lelki vezetésével. Amint Ferencz Kornélia elmondta, közel hatvan személy vesz részt csíki és udvarhelyszéki településekről a szerda esti kolozsvári évfordulós szentmisén, és helyezi el koszorúit a Szent Mihály-templom előtt álló Márton Áron-szobornál. Vasárnapra csíkszentdomokosi zarándoklatot szervez a Mária Rádió. Akkor Székelyudvarhelyről indul az autóbusz, és útközben veszi fel a közbeeső falvakból a híveket, akik részt vesznek a csíkszentdomokosi megemlékezésen.

Csíkszentdomokoson február 16-án, vasárnap 15 órától lesz az ünnepi szentmise, majd 16 óra 30 perctől könyvbemutatóval és filmvetítéssel emlékeznek boldog emlékű Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára a helyi kultúrotthonban. Bemutatják a Lázár Csilla által szerkesztett Az idők mérlegén című, Márton Áron püspökről szóló tanulmánykötetet, valamint a Székely Könyvtár sorozat részeként megjelent válogatott írásait és beszédeit tartalmazó könyvet, és levetítik Maksay Ágnes rendező Márton Áron boldoggá avatási pere című filmjét. A szervezők szeretettel várnak mindenkit: "Emlékezzünk együtt Márton Áron püspökre!" – mondta Lázár Csilla. (Daczó Katalin, Hargita Népe)
http://szentagoston.hhrf.org/index2.php?module=article&news_id=911

*   *   *

A 75 éve püspökké szentelt Márton Áronra emlékeztünk február 16-án a szentkatolnai egyház­község mindhárom templomában.
Opra István plébános beszélt a nagy püspökről, a szülők, a fiatalok feldatairól. Ha a gyermekek érzik, van fölöttük Isten, aki törvényt adott, amit be kell tartani, akkor több lesz a becsületes ember. Ha a fiatalok jól megfontolják életük értelmét és célját, több lesz a boldogabb ember. Ha a felnőttek makacs kitartással dolgoznak, és a ne­hézségek között sem veszítik kedvüket, sikeresebbek lesznek ők, és életképesebb a mi nemzetünk. Márton Áron példa arra, hogy ezek nem lehetetlenek egyetlen székely ember számára sem itt, Erdély földjén...
A központi ünnepség Szentkatolnán zajlott. Az ünnepélyes bevonulás után megáldották a püspök zászlóját, majd a róla írt himnusz és vers után Szabó Lajos atya, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa saját élményei alapján mutatta be a hit és az imádság hiteles emberét, akinek püspöki jelmondata is beszédes: Nem hátrálok meg a munkával járó fáradtságtól és szenvedéstől! Lelkileg feltöltődve távoztunk, és abban a reményben, hogy minél hamarabb szentjeink társaságában tisztelhetjük székely népünk nagy szülöttjét, a XX. század Erdélyének „emberkatedrálisát”, az igazságnak őrét, az üldö­zöttek védelmezőjét és népének a mennyben is jó pásztorát, Márton Áron püspökünket. (Kozma Katalin, Szentkatolna)
http://www.3szek.ro/load/cikk/67941/emlekunnep

*   *   *

Márton Áron boldoggá avatásáért imádkoztak Linzben

Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából a Linzi Magyar Római Katolikus Lelkészség és a Jakab Antal Keresztény Kör szervezésében a Linz-Guter Hirte (Jó Pásztor) templomban közösen emlékeztek az ott élő magyarok a gyulafehérvári egyházmegyét 42 éven át irányító főpásztorra. A Vencser László és Szabó Ernő által bemutatott szentmisével egybekötött programon nemcsak Erdélyből, hanem az anyaországból és a Kárpát-medence más tájairól elszármazott hívek is részt vettek.
A szentleckéhez – Az ember előtt ott áll az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának (Sir 15,17) – kapcsolódóan szentbeszédében Vencser László kiemelte: Márton Áron is meghozta alapvető, életre szóló döntését Isten, egyháza és népe szolgálata mellett, amit püspökké szentelésekor megerősített, és amely mellett a megpróbáltatások idején is töretlenül kitartott. „Ezért is példakép számunkra” – hangsúlyozta a szentmise főcelebránsa.
A szentmisét követő emlékprogram kezdetén Varga Gabriella elmondta: a Jakab Antal Keresztény Kör úgy határozott, hogy a P. Bíró Antal OFM In memoriam Márton Áron című verséből kölcsönzött mottóval hívja emlékezésre és közös imára Márton Áron püspök boldoggá avatásáért a diaszpórában élő magyarokat.
Az emlékműsor végén Nagy Judit tolmácsolásában meghallgatták P. Bíró Antal OFM idézett versét, amelyből a Jakab Antal Keresztény Kör az alkalomra szerkesztett Márton Áron-emlékfüzet és a rendezvény címét, egyben mottóját kölcsönözte: „Szórja fényét a világon szerteszét”. A linzi Jó Pásztor-templomban jelenlévő emlékezők, kezükben tartva az előzetesen kiosztott emlékfüzetet, együtt mondták el az annak hátoldalán olvasható imát Márton Áron püspök boldoggá avatásáért, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszokat.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-boldogga-avatasaert-imadkoztak-linzben

*   *   *

75 de ani de la consacrarea întru episcopat a PS Márton Áron

Acum 75 de ani, la 12 februarie 1939, în biserica Sfântul Mihail din Cluj – care în acest an împlineşte 665 de ani de existenţă – a avut loc un eveniment hotărâtor în viaţa Bisericii Romano-Catolice din ţara noastră: consacrarea ca Episcop al Transilvaniei a lui Márton Áron, parohul de atunci al bisericii din centrul oraşului. Parohia romano-catolică "Sfântul Mihail" din Cluj-Napoca organizează, începând cu 9 februarie 2014, de la ora 18.00, o serie de manifestări religioase şi culturale. Prin aceste manifestări Biserica locală doreşte să cinstească istoria şi memoria lui Márton Áron, care a trăit pe aceste pământuri strămoşeşti fiind Episcop în perioadele de catastrofice schimbări politice şi sociale, nefiind un simplu păstor de suflete, ci un om înzestrat cu o clarviziune şi cumpătare ieşite din comun.

Programul manifestărilor:
Duminică, 9 februarie 2014, ora 18:00 – biserica Sfântul Mihail: Sfânta Liturghie solemnă de deschidere a ceremoniilor cu un Te Deum; celebrant principal pr. Kovács Sándor, protopop-paroh. La Sfânta Liturghie va cânta corul parohiei "Sfânta Cecilia", fiind dirijat de dr. Potyó István. Vor cânta Te Deum in G de Ralph Williams Vaughan (Pe tine Doamne te lăudăm, în traducerea lui Pázmány Péter).
Luni, 10 februarie 2014, ora 11:00 – biserica Sfântul Mihail: Deschiderea expoziţiei în cinstea episcopului Márton Áron în Capela Baptismală (Sleunig). Ora 17:00 – sala festivă a Asociaţiei Femeilor Romano-Catolice (str. Iuliu Maniu nr.2): Prelegerea cu titlul: A deveni sfânt nu este privilegiul unora, ci este vocaţia fiecăruia dintre noi (după o expresie a papei Francisc), susţinută de pr. dr. Kovács Gergely, de la Consiliul Pontifical pentru Cultură, postulatorul cauzei de beatificare pentru Episcopul Márton Áron. Ora 19:00 – biserica Sfântul Mihail: Népemért vállalom – operă muzicală în cinstea lui Márton Áron.
Marţi, 11 februarie 2014, ora 17:00 – sala festivă a Asociaţiei Femeilor Romano-Catolice: Márton Áron hirotonit acum 75 de ani - prelegerea pr. prof. dr. Marton József preposit, profesor de istorie eclesiastică.
Miercuri, 12 februarie 2014, ora 18:00 – biserica Sfântul Mihail: Sfânta Liturghie solemnă celebrată de IPS Mons. dr. Jakubinyi György, Arhiepiscopul Arhidiecezei de Alba-Iulia. După Sfânta Liturghie va avea loc dezvelirea şi binecuvântarea plăcii comemorative şi depunerea de coroane la statuia neuitatului nostru Episcop Márton Áron. (pr. Kovács Sándor, protopop-paroh)
http://www.catholica.ro/2014/02/02/75-de-ani-de-la-consacrarea-intru-episcopat-a-ps-marton-aron/

*   *   *

75 de ani venirea în fruntea credincioşilor romano-catolici din Ardeal a episcopului Márton Áron

În ziua de Crăciun a anului 1938 Papa Pius XI l-a numit ca episcop al credincioşilor romano-catolici din Ardeal. Era al 79-lea episcop din istoria arhidiecezei de Alba Iulia, el urmând unui episcop de origine germană: Adolf Vorbuchner.
Márton Áron va fi consacrat episcop la data de 12 februarie 1939 în Catedrala Romano-Catolică „Sfântul Mihail” din Cluj.
Dacă Márton Áron a luat poziţie faţă de deportarea evreilor din Ardealul de Nord, ocupat de regimul hortist, după 1944 episcopul a luat atitudine faţă de instaurarea regimului comunist în România.
După anul 1948 pentru credincioşii greco-catolici din Ardeal a urmat o perioadă lungă de persecuţii: Biserica Greco-Catolică a fost desfiinţată, iar bisericile, terenurile şi celelalte bunuri confiscate. Nici după 1989, anul aşa-zisei Revoluţii, Biserica Greco-Catolică nu şi-a intrat în drepturi. Regimul din România de după 1989 a continuat politica regimului comunist de lichidare a Bisericii Greco-Catolice Unite cu Roma.
Revenind la Márton Áron, după anul 1948, episcopul va fi principalul apărător al fraţilor greco-catolici, prigoniţi de regimul de la Bucureşti.
"Credincioşii Bisericii Greco-Catolice, prin măsurile luate de episcopul Márton Áron, au fost primiţi la slujbele din bisericile romano-catolice, iar unii şi ca studenţi la Institutul Teologic din Alba Iulia, cu toate greutăţile determinate de lipsa fondurilor financiare sau a alimentelor pentru masa studenţilor. După cele scrise de episcopul greco-catolic Ioan Ploscaru, în momentul desfiinţării Bisericii Greco-Catolice, episcopul Márton Áron a dat imediat dispoziţiuni ca preoţii greco-catolicisă-şi ţină slujbele prin alternanţă cu cei romano-catolici în bisericile romano-catolice. În urma unor 'lungi dezbateri', după cum se exprima un preot romano-catolic, de teama ca şi bisericile romano-catolice să fie închise sau preoţii care permit ca cei greco-catolici să oficieze slujbe în bisericile lor să fie arestaţi, se va adopta în unele zone o soluţie de compromis: credincioşii greco-catolici să fie primiţi fără nici un impediment la slujbele romano-catolicilor, iar preoţii greco-catolici să asiste la slujbe din Scaunul de Spovedanie. 'Biserica a devenit neîncăpătoare' – scria Ion Ploscaru" (Iulius Mureşan "Episcopul Márton Áron", Cluj, 2008).
Regimul comunist a făcut numeroase arestări printre clericii romano-catolici, în timp ce toată conducerea Bisericii Greco-Catolice a fost aruncată în închisoare. De arestare nu va scăpa nici episcopul Márton Áron (1949-2 februarie 1955), care la Sighet a împărţit aceeaşi celulă cu episcopul greco-catolic Alexandru Todea şi alţi clerici romano-catolici. "O legătură sufletească indelebilă s-a creat, în special, între mine şi episcopii Márton Áron şi Adalbert Boros. Acolo unde omul este pătruns de Dumnezeu, nu mai poate fi ură", spunea cardinalul Todea (Iulius Mureşan "Episcopul Márton Áron", Cluj, 2008).
În perioada 1957-1967 Márton Áron a avut domiciliu forţat la Palatul Episcopal din Alba Iulia.
Cu multă iubire şi înţelegere, episcopul Márton Áron, conducătorul romano-catolicilor din Ardeal, se adresa astfel studenţilor români greco-catolici care studiau pe ascuns la Institutul Romano-Catolic de la Alba Iulia: "Voi veţi fi pentru mine întotdeauna elevii mei predilecţi" (Iulius Mureşan "Episcopul Márton Áron", Cluj, 2008).
Printre studenţii români greco-catolici de la Institutul Romano-Catolic din Alba Iulia se aflau în anii 50 ai sec. XX şi actualul cardinal Lucian, conducătorul Bisericii Greco-Catolice din România.
Episcopul Márton Áron se va stinge la 29 septembrie 1980 la vârsta de 84 de ani şi 42 de ani în scaunul episcopal. Înmormântarea a avut loc la 4 octombrie 1980, iar printre cei care au asistat s-au aflat toţi episcopii greco-catolici aflaţi în libertate, neuitând niciodată frăţia şi înţelegerea arătate de episcopul Márton Áron.
http://ziarulapulum.ro/75-de-ani-venirea-in-fruntea-credinciosilor-romano-catolici-din-ardeal-a-episcopului-marton-aron/

Márton Áron kezdőoldal
Aktuális: hírek, események
Kiemelt rendezvények