2016.07.07
A fenti címmel a kolozsvári Szent Mihály-plébánia és a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség szervezésében július 6-án Kovács Sándor főesperes-plébános tartott előadást. A házasság szentségi jellegét Márton Áron gondolatain keresztül mutatta be a résztvevőknek, akik a forró nyár ellenére a nagyváradi nőszövetség tagjaival együtt nagy számban jelen voltak.
Márton Áronnak szerkesztőként, kispapként, papként és püspökként is kedvelt témája volt a házasság és a család. Mindig arra törekedett, hogy mindenki számára érthető módon, világosan fogalmazza meg kora teológiai nyelvén, mi a házasság célja, miben áll szentségi mivolta, melyek a házasság teológiájának legfontosabb alappillérei, melyek a házasfelek kötelezettségei. Az előadó kiemelte: Márton Áron a házasság válságában a társadalom válságát látta, az akkori kor egyik legsúlyosabb betegségét, ezért számtalanszor beszélt a házasságról, a nemiségről, s gyermekvállalás kérdéséről nyíltan, a korabeli egyházi felfogásnak megfelelően, felelősséggel. Márton Áron világosan látta, hogy a kapitalista társadalomban kitermelődött szabadelvűség átöröklődött az újabb társadalmi rendszerekbe is. Szerinte a válság megoldásának egyetlen útja van: „Vissza kell térni a régi alapra, a házasság keresztény intézményéhez, éspedig azokkal a kötöttségekkel, melyeket a katolikus egyház hirdet.”
Márton Áron gondolatai ma is érvényesek, ésszerű érvelése, gondolatmenete a házasság értékeit mutatja be. Márton Áron fontosnak tartotta a helyes keresztény életszemlélet kialakítását, az igazi értékek megismerése az első lépés azok megélése felé, így megvédhető a bomlasztó eszméktől a család, a társadalom alapsejtje.
Kovács Sándor előadásában – Márton Áron gondolatait követve – rámutatott arra, miért tartja szükségesnek, hogy egy pap vagy szerzetes is beszéljen a házasságról, annak keresztény értékéről. Így az előadásban három fő témát érintett: beszélt arról, hogy Márton Áron miként látta a házasság katolikus elgondolását, előadásaiban, beszédeiben miként szólt annak jellegéről, a házasfelek méltóságáról és feladatairól, illetve hogy miként vélekedett a házasság céljáról.
Isten teremtő gondolata az ember, a férfi és a nő, akárcsak minden, amit Isten teremtett. Isten teremtő gondolatának része az ember kétneműsége, Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, saját képére és hasonlóságára. A házasság egyén feletti és szentség jellegű közösség: egy sorba kerül a keresztséggel, a gyónással, az oltáriszentséggel. A szentség a láthatatlan kegyelemnek Krisztus rendelte látható jele. A kegyelem pedig a természetfölötti életre képesítő isteni adomány. Isten a kegyelemben közeledik a lélekhez, így készteti, hogy vágyakozzék az ő útjain járni. „A kegyelem kinyitja a lelket Isten közvetlen ráhatásának, képesíti arra, hogy ami igazán lelki az emberi életből, a jelentős gondolatok, örömök, érzelmek célja, tartalma ne a teremtmény önmagában, hanem az is Istenre vonatkozásban legyen, a világot Isten csodát nyitó szemeivel lássa, a létet Isten gondolatai szerint vegye és élje. Ha a kegyelem fénye ül ki a lélekre, a lelki és szociális közömbösség zimankós telébe, a meddősségnek, érzéketlenségnek abban a fagyos légkörében is csodás feslésű virágok nyílnak, az emberek a szükségben is nagy gondolatokkal, a bajok között is ragyogó arccal járnak.”
A katolikus egyház hiszi, Krisztussal hirdeti, hogy a házasság szentség. Márton Áron szerint a keresztény házasság isteni elgondolás, egy Isten által arra alkalmasnak ítélt férfi és nő akarata, a nemi élet az az akarat, amellyel a házastársak életközösségre engedik át és fogadják el egymást.
Márton Áron a házasság kegyelmi és társadalmi vonatkozásainak összefüggését teológiai szempontból elemezve megállapította: „a természetfölötti kegyelmek és élet közvetítésére rendelt szerepét lehetne és kellene tovább tágítani a Krisztus misztikus testébe való szerves kapcsolatnak a feltárásával (...), az örökkévalóságba nyitó kulcsnak, a házasságban megadott jelnek a feltárásával”.
Az előadás végén Boér Ferenc színművész Bajor Andor, Bartis Ferenc és Biró János Márton Áronról írt verseit adta elő. A zenei műsort Potyó István karnagy és Egyed Apollónia énekművész állította össze s adta elő, a házigazda Fábián Mária, a nőszövetség elnökasszonya volt.
Kép és szöveg: Fábián Róbert, Vasárnap
