Szolgálatot teljesít:
A nagyszebeni római katolikus egyházközség története majdnem kilenc évszázados múltra tekint vissza. A mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Mosel és a Rajna folyók mellőli őshazájukból betelepített szászok papjuk kíséretében római katolikusokként jöttek Erdélybe II. Géza (1141–1162) meghívására. Letelepedésük után röviddel a telepesek templomokat építettek. A tatárjárás előtt létezett a városban egy domonkosrendi templom, amely talán 1221-ben épült. Kolostortemplomuk a tatárjárás előtt a város falain kívül állott. A tatárjárás elpusztította, de 1282-ben újra lakhatóvá tették. A 15. századi török beütések újra romba döntik. IV. Jenő pápa engedélyével 1447-ben a város falain belül építették fel. A domokosok templomát 1733-ban az Orsolya nővérek kapták. 1292-ből származik a Szentlélek Rend temploma, az ún. Spitalkirche, amely a mai napig áll. A mai evangélikus plébániatemplomot 1320-ban kezdték építeni Nagyboldogasszony tiszteletére, egy régebbi román stílusú bazilika helyére.
A klarisszák (mai ferences) temploma a 15. századból való. Az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszebennek majdnem 150 esztendőn át nem volt katolikus temploma. A város valamikori katolikus templomaiban lutheránus istentisztelet folyt. Az osztrák császári csapatoknak a városba való bevonulása után a helyzet teljesen megváltozott. Az osztrák hadsereggel együtt jöttek tábori lelkészek is, akik különböző szerzetesrendekhez tartozó papok, főleg jezsuiták voltak. 1688-ban az ún. Schneiderlaube – Szabók csarnokát a nagy téren katolikus istentiszteletek megtartására rendezték be. A jezsuiták a rend letelepedéséhez megszerezték az osztrák provinciális engedélyét. Ezen kívül megkapták a kalocsai érsek szükséges jóváhagyását is, akinek joghatósága alá tartoztak a török uralomtól felszabadított területen működő katonai lelkészek. Idővel letelepedtek a városban a katolikus civilek is: kereskedők, iparosok és
tisztviselők. A jezsuiták egy önálló plébánia alapítására gondoltak. Ehhez templomra volt szükségük. Hugó Damian Virmont tábornoknak (1721–1722) sikerült megszereznie a Szabók csarnokát egy új templom építésére. 1726. július 4-én került sor az alapkőletételre. 1733. szeptember 13-án szentelte fel báró Sorger Gergely püspök (1729–1739). Az új nagyszebeni római katolikus egyházközség nem a város lakói által jött létre, hanem mesterséges alkotás. Német, magyar, szláv, francia, olasz és más nevek találhatók az anyakönyvekben, ez a helyzet a mai napig is fennáll. A jelenlegi egyházközség összetétele is igen heterogén.
A Feleki egyházközség a 20. század elején jött létre az osztrák és szudéta üvegfúvó iparosok Alsóporumbákból való áttelepedése által. A templom Lajos Balázs plébános idejében épült 1929-ben.
Örökös szentségimádási nap: augusztus 09.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 10; 11,15; 18 órakor; hétköznap 7 órakor, pénteken és szombaton 7 és 18 órakor