Legfrissebb tartalmak

A Katolikus Magyar Bibliatársulat az idén is megszervezte bibliás gyermektáborát, „kincses szigetét” a KOEN vakációs bibliahét szerint. Az I–VI. osztályosoknak szóló programra június 26–29. között került sor Güdücön. A különleges falu Gyergyószárhegy községhez tartozik. 54-en vettek részt ezen különböző helységekből: Uzon, Csíkkarcfalva, Gyergyóremete, Székelykeresztúr, Búzásbesenyő, Ernye és Marosvásárhely. A kis nyaralóházakból álló telepen néhány szép napot töltöttek. A tábor címe Felkészülni! Kész! Rajta! volt.

Nagyboldogasszony napjának Szárhegyen kiemelkedő fontossága van, hisz ekkor tartják a búcsút is.

Augusztus 15-én búcsús szentmise keretében ünnepelték a vulkáni templom száz­éves évfordulóját. A fő­ce­leb­ráns és szónok Tamás József segédpüspök volt. Az ünnepségre sokan jöttek el: a helyi hívek mellett vendégek, a környező egyházközség papjai és hívei. Az ünnepség mottóját a Jelenések könyvéből vették: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (12,1).

A tegnapi eső terembe kényszerítette a majd háromszáz gyermeket Albert Levente felvétele

Előbb felépítették a várost kartonból, kőből, sárból, aztán belakták, megismerkedtek történelmével, a következő nap pedig a törvényeit rögzítették a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom harmadik gyermek-evangelizációs hetének résztvevői, összesen 294 óvodás és iskolás.

INTERJÚ – Váratlan fordulat érlelte meg a középiskolában a gyulafehérvári érsek általános helynökének hivatását

A magyartanári pálya vonzotta papi hivatása felismerése előtt Potyó Ferencet, a gyulafehérvári főegyházmegye általános helynökét és irodaigazgatóját. A főpap ma is szívesen tölti olvasással szabadidejét.

bekecsi_kereszt_b

Találkozási hely Istennel

Újabb keresztet szenteltek a Bekecs-hegyen kedden délután. Magánkezdeményezés révén két kereszt ékesíti ezután az épülő bekecsi kápolna felé vezető utat: egyik a Kis-Bekecsen, másik a közismert 1080 méteres Bekecs-tetőn, a lármafa közelében áll.

Dr. Marton József a liturgikus éneklésről és lelkületről beszél 

A Csíkszeredában július 24–29. között a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett hitoktató továbbképző egyik előadójával és szervezőjével, dr. Marton József professzorral a továbbképző témájával, a liturgia mai helyzetével, a liturgikus lelkülettel kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ. 

2011. április 13-án jelentettük be a gyulafehérvári római katolikus székesegyháztól nyugati irányban 24 méterre fekvő templomrom véletlenszerű megtalálását. Akkor egy félkör alakú apszis nyomai bukkantak felszínre, amelynek alapzata 1,15 m széles, kőtömbökből és ritkán téglákból állt, 6 méterre becsült nyílásszöggel. A lelet rétegtani vizsgálata nyomán megállapítottuk, hogy a templom a 10. század közepe (ez esetben valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása) és a 11. század kezdete (az erdélyi egyházmegye alapítójának, Szent István királynak az alapítása) között épült. Az is biztosnak látszott, hogy a templomot 1200 előtt lebontották.

Helyzetkép a kolozsvári Szent István-templom szentelése előtt

1991. június 23-án tették le a Donát negyedi Szent István-templom alapkövét. Akkor a könyörgésben így fordultak a jelenlevők Istenhez: „Ha te nem építed a házat, hasztalan fáradoznak az építők. Te szent fiadat országod alapjává és szegletkövévé tetted. Alázattal kérünk, áldd meg ezt az alapkövet, hogy az bennünket most és a jövendőben arra emlékeztessen, hogy milyen alapra épülünk.”

Ősztől várhatóan megnyitja kapuit a turisták előtt a kolozsvári ferences rendi kolostor, az épületet eddig használó Sigismund Toduţă Zenegimnázium ugyanis az új tanévtől a Párizs utcába költözik. A ferences rend épületének felmérése teljesen elkészült, a következő lépés a felújítási terv kidolgozása lesz – tudtuk meg Orbán Szabolcstól, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetőjétől.