2011.09.15
A szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciáról
Szeptember 8–10 között immár 23. alkalommal rendezték meg Szegeden a Nemzetközi Biblikus Konferenciát, amelyen az előadók egy tucat országot, 26 egyetemet, egyházi felsőoktatási intézményt képviseltek, és Japántól Lengyelországig különféle országokat. A megszokott, híres, régi előadók mellett számos új előadót, számszerint 12 új vendéget is meghallgathattak a résztvevők.
Az új előadókról itt következnek a legfontosabb tudnivalók. Első alkalommal köszönthették Szegeden vendégként dr. Horváth Endrét Szabadkáról, a TKI igazgatóját: ez az az intézmény, amely a délvidéki magyar katekéta képzést irányítja. A Szegeden tanult Perintfalvi Rita most Bécsből érkezett, asszisztense Schwienhorst-Schönberger Ludger professzornak, a bécsi egyetem tanárának, a Prédikátor könyve jeles szakértőjének. Dragutinovic Pedrag a belgrádi ortodox teológiáról érkezett, fő szervezője az SNTS (az Újszövetség-kutatók igen rangos nemzetközi szervezete) következő kelet-európai ülésének. Johannes Marböck Jézus Sirák fia könyvének kiváló kutatója, s a HThKAT kötetben (a Herder kiadó által publikált legnagyobb német ószövetségi kommentár sorozat) az ő tollából jelent meg a bibliai könyv 1–23. fejezetének magyarázata. Baán István patrológus számos ókeresztény írás fordítója, a Pázmány Péter Egyetem teológiai fakultásának oktatója. Perendy László piarista patrológus, a Sapientia Egyetem tanszékvezetője, Masarik Albin Besztercebányáról érkezett, a baptista közösséghez tartozik, teológiai diplomáját a katolikus Rózsahegyi egyetemen szerezte. Anton Tyrol közismert szlovák biblikus Ruzomberokról (Rózsahegyről), a szlovák bibliatársulat elnöke is. Piekarz Danuta professzorasszony neves italianista, a vatikáni Világiak Tanácsának tagja. Wergzyiniak Wojciech a II. János Pál Egyetemről érkezett, Akijama Manabu a konferencia japán barátja, magyarul is megtanult, a Tsukuba Egyetemen tanít, az idén elsőként ő számolt be a Vatikáni Rádiónak a Szegeden kapott A Konferencia Barátja kitüntetésről.
A konferencia idei díszvendége és a Gnilka-díj kitüntetettje (az első kitüntetett dr. Jakubinyi György érsek volt, a konferencia társvédnöke) Ulrich Luz svájci professzor volt, aki nem először járt itt, és aki előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidó és keresztény teológiában igen fontos szerepet játszik a bölcsesség, a „szofia”, amely a zsidó teológiában a teremtés előtt megszemélyesített formában már Isten társa a teremtésben. Ez a zsidó teológiai megfogalmazás volt az alapja, hogy az első században a bölcsességgel Jézus Krisztust azonosították. Ugyanakkor ez választóvonal is lett a zsidóság és kereszténység között: aki Jézust vallotta Isten igaz bölcsességének, az az egyházhoz tartozott, aki nem, az a zsinagógához.
A Kolosszeikhez írt levél Krisztus-himnusza, amelyek Krisztust mint a „láthatatlan Isten képmását”, mint „minden teremtmény elsőszülöttjét” ünnepli, és kijelenti: „benne teremtetett minden az égben és a földön […] Minden általa és érte teremtett […] és minden benne áll fenn” (Kol 1,15-20) – mondta a konferencián elhangzott előadásának kezdetén Horváth Endre. Ez az oka, hogy Jézust, Isten igéjét mint az idő kezdete előtt létezőt mutatja be a János evangélium prológusa. A belgrádi fiatal ortodox teológus, Dragutinovic Pedrag hasonló gondolatokat feszegetett, amikor azt a költői kérdést tette fel, vajon ez azt is jelenti, hogy Jézus kereszthalála egyben Isten bölcsességének vége? Előadásában jól rávilágított arra, hogy a bölcsességi irodalomban kétféle bölcsességgel találkozhatunk. Az egyik az emberi tapasztalatok összegzése, amely a morál embert és történelmet formáló erejét veszi észre, ezért tartja fontosnak átadását a másik generációnak. A másik az Isten által közölt bölcsesség, amelyet az első századi zsidók egyre inkább azonosítottak a Tórával.
Minden tapasztalt konferencia látogató tudja a konferencián az előadások mellett a legfontosabbak a szünetek és a kísérő programok, amelyek lehetőséget adnak az informális kapcsolat teremtésre és beszélgetésre. A Szegeden kötött barátságok tartósnak bizonyultak az évek során és sok visszajáró hallgatója van a konferenciának. Mivel a konferencia három szekcióban is zajlott, nem tudta mindenki meghallgatni az összes előadást. Ezen a szervezők úgy segítettek, hogy a rögzített hanganyagot és az eddig beérkezett szöveget az internetre feltöltötték, ahonnan bárki letöltheti: http://www.regio10.hu/xxiii-biblikus-konferencia/
A szegedi biblikus konferencia jövője, mint minden egyéb is, Isten kezében van. Az elkövetkező évben, 2012-ban a Jézus kutatás a választott téma, s a tervek szerint Farkasfalvy Dénes cisztercita szerzetes lesz a Gnilka-díj kitüntetettje. A tervek értelmében a meghívott előadók Joachim Gnilka professzor tanítványai lesznek: 20 professzor a világ minden tájáról. 2013-ban lesz a szegedi konferencia 25. évfordulója, erre szeretnék visszahívni minden korábbi előadót. Széles körben most vált nyilvánossá, hogy 2014-ben az Újszövetség-kutatók nemzetközi szervezete (SNTS) Szegeden tartja nemzetközi konferenciáját, amelyre a Szegedi Tudományegyetem és Kiss-Rigó László püspök közös meghívása alapján 700 egyetem professzora érkezik majd a világ minden tájáról.
Az idei szegedi biblikus konferencia arról is tanúskodott, hogy Isten bölcsessége nemcsak titkosan működik, hanem a hallgatóság is felismerheti, s ha ez a bölcsesség vezeti őket hétköznapi és egyházi ténykedésük közben, akkor azt tudják tovább építeni, amit Isten teremtett. Aki ugyanis Isten bölcsességével munkálkodik, az biztosan szebbé teszi a világot.
Benyik György, Vasárnap