DOSARELE EPISCOPULUI MÁRTON ÁRON
DIN ARHIVA CONSILIULUI NAŢIONAL PENTRU STUDIEREA ARHIVELOR SECURITĂŢII
(sinteză)
I. În evidenţele CNSAS, episcopul Márton Áron figurează ca titular a patru dosare, dintre care două se află în Fondul Penal, iar alte două în Fondul Informativ.
A. Dosare din Fondul Penal:
Dosar Penal nr. 337 cu 5 volume însumând 408 file.
Dosar Penal nr. 254 cu 12 volume însumând 4.544 file.
B. Dosare din Fondul Informativ:
Dosar informativ nr. 261.991, cu 174 volume însumând 54.687 file.
Dosar informativ nr. 209.511, cu 62 de volume însumând 22.393 file.
II. Motive de urmărire a episcopului Márton Áron de către Securitate
Motivele deschiderii dosarului de urmărire informativă în 1956 au fost:
- menţinerea legăturii cu Vaticanul pe căi „ ilegale”;
- instrucţiunile „duşmănoase” date preoţilor romano-catolici din subordinea sa;
- agitaţiile „duşmănoase” făcute în rândul maselor de credincioşi;
- activitatea depusă în vederea culegerii de informaţii.
În anii următori, motivele urmăririi lui Márton Áron au suferit unele modificări. De la sfârşitul anilor ’50 până în 1980, motivaţia primordială a urmăririi lui Márton Áron a fost aceea că era considerat „principal exponent şi ideolog al naţionaliştilor maghiari”.
Alte motive care l-au menţinut în atenţia Securităţii au fost:
- relaţiile sale (oficiale sau ascunse) cu Vaticanul sau cu instituţii catolice din alte ţări occidentale (Caritas) considerate a fi „centre de spionaj”.
- insistenţa cu care le cerea permanent preoţilor din subordine să-şi intensifice activitatea religioasă în rândul credincioşilor;
- faptul că refuza categoric să accepte controlul statului asupra activităţii interne şi a relaţiilor externe ale cultului catolic.
III. Ofiţeri şi unităţi ale Securităţii care s-au ocupat de urmărirea informativă a lui Márton Áron
a. Reţeaua informativă:
- informatori din rândul preoţilor
- informatori din rândul laicilor care aveau relaţii de prietenie sau profesionale cu episcopul Márton Áron şi veneau, ocazional, să-l viziteze.
c. Controlul şi cenzura secretă corespondenţei:
În dosarele informative sunt 7 volume care conţin în proporţie de 80-90% documente rezultate în urma controlului şi cenzurii corespondenţei.
Mijloacele T.O. au fost instalate în biroul lui Márton Áron în august 1956. Potrivit unui document din 1957, postul T.O. funcţiona zilnic câte 15 ore. Extinderea instalaţiei s-a realizat cel mai probabil în 1972 sau 1973.
MÁRTON ÁRON-DOSSZIÉK
A SECURITATE IRATTÁRÁT VIZSGÁLÓ ORSZÁGOS TANÁCS LEVÉLTÁRÁBAN
(vázlat)
I. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács nyilvántartásában Márton Áron nevével négy dosszié szerepel, kettő a Bűnvádi Iratok Fondjában, kettő a Tájékoztató Iratok Fondjában.
A. Bűnvádi Iratok Fondja
337. számú bűnvádi dosszié 5 kötete összesen 408 lapot tartalmaz
254. számú bűnvádi dosszié 12 kötete összesen 4.544 lapot tartalmaz
B. Tájékoztató Iratok Fondja
261.991. számú tájékoztató dosszié 174 kötete 54.687 lapot tartalmaz
209.511. számú tájékoztató dosszié 62 kötete 22.393 lapot tartalmaz
II. Márton Áron püspök securitates követésének indoka
A megfigyelési dosszié 1956-os megnyitásának indokai között szerepeltek:
- a Vatikánnal "illegális" úton való kapcsolattartás
- a papságnak adott "ellenséges" utasításai
- a hívek "ellenséges" lázítása
- információ gyűjtése.
A későbbi években az indokok némiképp változtak. Az '50-es évek végétől egészen 1980-ig Márton Áron megfigyelésének elsőrangú indoka az volt, hogy "a magyar nacionalisták fő képviselője és ideológusa".
Más indokok között szerepelt:
- A Vatikánnal való hivatalos vagy titkos kapcsolatai, illetve más nyugati országok katolikus szervezeteivel (Caritas), amelyeket "kém-központoknak" tartottak
- papjaitól folyamatosan az egyházi élet felélénkítését kérte
- határozottan elutasította a katolikus egyház belső és a külső kapcsolatainak az állam általi ellenőrzését.
III. Securitate tisztjei és egységei, amelyek Márton Áron követésével foglalkoztak
a. Tájékoztató hálózat:
c. A levelezés ellenőrzése és titkos cenzúrája :
7 tájékoztató dossziénak 80-90% a levelezés ellenőrzéséből és cenzúrájából áll össze.
d. Lehallgató készülékek
1956-ban lehallgató készülékeket helyeztek el Márton Áron irodájában. Az egység, amely a készülékek segítségével rögzítette és feldolgozta az adatokat, napi 15 órát működött.
V. Következtetések
Márton Áront 1955. januári [börtönből való] szabadulásától 1980 szeptemberéig, vagyis haláláig folyamatosan megfigyelte a Securitate, amely azt remélte, hogy a püspök minden intézkedését megismerheti, és ellehetetlenítheti kommunistaellenes erőfeszítéseit.
A Márton Áron megfigyelésére fordított bámulatos anyagi és emberi erőforrások ellenére a Securitate nem érte el kitűzött célját, egyrészt az ő dossziéin dolgozó egyes tisztek felületessége és a rendszer bürokratizmusa miatt, másrészről azért, mert a püspök közvetlen környezetében ritkán találtak olyan személyeket, akik hajlandóak lettek volna őt elárulni.
-------------------
Dr. Denisa Bodeanu történész, Bukarest, a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) levéltárosa, Márton Áron Securitate-dossziéjának kutatója