Dr. Denisa Bodeanu előadása

 

DOSARELE EPISCOPULUI MÁRTON ÁRON
DIN ARHIVA CONSILIULUI NAŢIONAL PENTRU STUDIEREA ARHIVELOR SECURITĂŢII
(sinteză)


I. În evidenţele CNSAS, episcopul Márton Áron figurează ca titular a patru dosare, dintre care două se află în Fondul Penal, iar alte două în Fondul Informativ.

A. Dosare din Fondul Penal:
   Dosar Penal nr. 337 cu 5 volume însumând 408 file.
   Dosar Penal nr. 254 cu 12 volume însumând 4.544 file.

B. Dosare din Fondul Informativ:
   Dosar informativ nr. 261.991, cu 174 volume însumând 54.687 file.
   Dosar informativ nr. 209.511, cu 62 de volume însumând 22.393 file.

II. Motive de urmărire a episcopului Márton Áron de către Securitate

Motivele deschiderii dosarului de urmărire informativă în 1956 au fost:
- menţinerea legăturii cu Vaticanul pe căi „ ilegale”;
- instrucţiunile „duşmănoase” date preoţilor romano-catolici din subordinea sa;
- agitaţiile „duşmănoase” făcute în rândul maselor de credincioşi;
- activitatea depusă în vederea culegerii de informaţii.
     
În anii următori, motivele urmăririi lui Márton Áron au suferit unele modificări. De la sfârşitul anilor ’50 până în 1980, motivaţia primordială a urmăririi lui Márton Áron a fost aceea că era considerat „principal exponent şi ideolog al naţionaliştilor maghiari”.

Alte motive care l-au menţinut în atenţia Securităţii au fost:
- relaţiile sale (oficiale sau ascunse) cu Vaticanul sau cu instituţii catolice din alte ţări occidentale (Caritas) considerate a fi „centre de spionaj”.
- insistenţa cu care le cerea permanent preoţilor din subordine să-şi intensifice activitatea religioasă în rândul credincioşilor;
- faptul că refuza categoric să accepte controlul statului asupra activităţii interne şi a relaţiilor externe ale cultului catolic.

III. Ofiţeri şi unităţi ale Securităţii care s-au ocupat de urmărirea informativă a lui Márton Áron

IV. Metode şi mijloace de urmărire utilizate de Securitate

a. Reţeaua informativă:
Informatorii care au fost folosiţi de Securitate în acţiunea dusă împotriva lui Marton Aron pot fi grupaţi în 5 categorii:
- informatori din rândul preoţilor 
- informatori din rândul elevilor, studenţilor şi profesorilor 
- informatori din rândul angajaţilor Ministerului Cultelor / Departamentului Cultelor de pe plan local şi central. 
- informatori din rândul preoţilor, călugărilor, protopopilor sau chiar a ordinarilor din alte localităţi.
- informatori din rândul laicilor care aveau relaţii de prietenie sau profesionale cu episcopul Márton Áron şi veneau, ocazional, să-l viziteze.
 
b. Filajul
În iunie 1956, în Unitatea Militară din Alba Iulia s-a instalat un „post de supraveghere operativă” pentru fotografierea persoanelor care veneau să-l viziteze pe Márton Áron. În decembrie 1956 postul a fost desfiinţat, deoarece fusese deconspirat.
Securitatea nu a renunţat la ideea utilizării filajului, dar s-au utilizat echipe mobile.
Din perioada 1957-1959 în dosarul informativ nr. 261.991 sunt trei volume cu note de filaj, însumând 690 file. În majoritatea acestor note de filaj, ofiţerii care le-au întocmit afirmă că, pe parcursul urmăririi au fost realizate şi fotografii, dar ele nu se regăsesc în dosar.
După ridicarea domiciliului obligatoriu lui Márton Áron în 1967 orice deplasare a sa era atent supravegheată de echipele de filaj ale Securităţii

c. Controlul şi cenzura secretă corespondenţei:
În dosarele informative sunt 7 volume care conţin în proporţie de 80-90% documente rezultate în urma controlului şi cenzurii corespondenţei.

Scrisorile şi celelalte documente expediate de Márton Áron sau trimise de alte persoane pe adresa sa se regăsesc în dosare fie în copie (olografă sau fotografiate) atunci când Securitatea a considerat că pot ajunge la destinaţie, fie în original atunci când au fost retrase de lucrătorii Securităţii din circuitul poştal.
 
d. Mijloacele T.O. (tehnică operativă)         
Mijloacele T.O. au fost instalate în biroul lui Márton Áron în august 1956. Potrivit unui document din 1957, postul T.O. funcţiona zilnic câte 15 ore. Extinderea instalaţiei s-a realizat cel mai probabil în 1972 sau 1973. 
 
V. Concluzii
Din momentul eliberării sale în ianuarie 1955 până la trecerea la cele veşnice în septembrie 1980, Márton Áron a fost în permanenţă sub lupa Securităţii, care s-a străduit să-i cunoască toate acţiunile întreprinse şi să-i zădărnicească eforturile de rezistenţă anticomunistă.
În pofida impresionantelor resurse materiale şi umane angrenate în procesul urmăririi informative a lui Márton Áron, Securitatea nu a reuşit să-şi îndeplinească toate obiectivele propuse, pe de-o parte, din cauza birocratismului şi superficialităţii de care au dat dovadă mulţi dintre ofiţerii care au lucrat dosarele sale, iar pe de altă parte, din pricina faptului că printre apropiaţii episcopului au găsit rareori persoane dispuse să-l trădeze.
 

 

MÁRTON ÁRON-DOSSZIÉK
A SECURITATE IRATTÁRÁT VIZSGÁLÓ ORSZÁGOS TANÁCS LEVÉLTÁRÁBAN
(vázlat)


I. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács nyilvántartásában Márton Áron nevével négy dosszié szerepel, kettő a Bűnvádi Iratok Fondjában, kettő a Tájékoztató Iratok Fondjában.

A. Bűnvádi Iratok Fondja
   337. számú bűnvádi dosszié 5 kötete összesen 408 lapot tartalmaz
   254. számú bűnvádi dosszié 12 kötete összesen 4.544 lapot tartalmaz

B. Tájékoztató Iratok Fondja
   261.991. számú tájékoztató dosszié 174 kötete 54.687 lapot tartalmaz
   209.511. számú tájékoztató dosszié 62 kötete 22.393 lapot tartalmaz

II. Márton Áron püspök securitates követésének indoka

A megfigyelési dosszié 1956-os megnyitásának indokai között szerepeltek:
- a Vatikánnal "illegális" úton való kapcsolattartás
- a papságnak adott "ellenséges" utasításai
- a hívek "ellenséges" lázítása
- információ gyűjtése.

A későbbi években az indokok némiképp változtak. Az '50-es évek végétől egészen 1980-ig Márton Áron megfigyelésének elsőrangú indoka az volt, hogy "a magyar nacionalisták fő képviselője és ideológusa".

Más indokok között szerepelt:
- A Vatikánnal való hivatalos vagy titkos kapcsolatai, illetve más nyugati országok katolikus szervezeteivel (Caritas), amelyeket "kém-központoknak" tartottak
- papjaitól folyamatosan az egyházi élet felélénkítését kérte
- határozottan elutasította a katolikus egyház belső és a külső kapcsolatainak az állam általi ellenőrzését.

III. Securitate tisztjei és egységei, amelyek Márton Áron követésével foglalkoztak

IV. A Securitate követési módszerei és eszközei

a. Tájékoztató hálózat:
Öt csoportba sorolhatók Márton Áron besugói:
- papok
- diákok, szeminaristák és tanárok
- Kultuszminisztérium / Kultusz Osztály helyi és központi munkatársai
- egyházi személyek más helységekből
- civil személyek, akik baráti vagy szakmai kapcsolatban álltak Márton Áron püspökkel
 
b. Közvetlen megfigyelés
1956 júniusában a gyulafehérvári katonai egység "megfigyelő központot" hozott létre, hogy a Márton Áront meglátogató személyeket lefényképezze. 1956 decemberében megszüntetik a megfigyelő pontot. A Securitate nem adott fel a közvetlen megfigyeléssel, de mozgó csapatokat használt.
1957-1959 időszakból 261.991. számú tájékoztató dosszié három kötete 690 lapot számlál.
A kényszerlakhely megszüntetésével minden útját a Securitate megfigyelő csapata felügyelte.

c. A levelezés ellenőrzése és titkos cenzúrája :
7 tájékoztató dossziénak 80-90% a levelezés ellenőrzéséből és cenzúrájából áll össze.
Levelek és más dokumentumok lelhetőek fel a dossziékban, amelyeket a püspök küldött, illetve neki címeztek: vagy másolatban (ha úgy minősítették, hogy eljuthat hozzá), vagy eredetiben (ha kivették a postai hálózatból).

d. Lehallgató készülékek
1956-ban lehallgató készülékeket helyeztek el Márton Áron irodájában. Az egység, amely a készülékek segítségével rögzítette és feldolgozta az adatokat, napi 15 órát működött.

V. Következtetések
Márton Áront 1955. januári [börtönből való] szabadulásától 1980 szeptemberéig, vagyis haláláig folyamatosan megfigyelte a Securitate, amely azt remélte, hogy a püspök minden intézkedését megismerheti, és ellehetetlenítheti kommunistaellenes erőfeszítéseit.
A Márton Áron megfigyelésére fordított bámulatos anyagi és emberi erőforrások ellenére a Securitate nem érte el kitűzött célját, egyrészt az ő dossziéin dolgozó egyes tisztek felületessége és a rendszer bürokratizmusa miatt, másrészről azért, mert a püspök közvetlen környezetében ritkán találtak olyan személyeket, akik hajlandóak lettek volna őt elárulni.

-------------------
Dr. Denisa Bodeanu történész, Bukarest, a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) levéltárosa, Márton Áron Securitate-dossziéjának kutatója

Márton Áron kezdőoldal

A csíkszentdomokosi konferencia programja